Blogok

Sziasztok !

HDD vásárlás előtt állok és gondoltam megkérdezem a véleményetek.Választásom a Toshiba V 300 1 TB merevlemezére esett.
Miért ? Mert tartós használatra tervezték,igaz térfigyelő rendszer kamerák használatához.Fordulatszáma 5700 rpm. Talán élettartalma hosszabb lesz,mint az általános 7200 rpm fordulatszámú HDD-k esetén.

A Firefox 79.0 újítása. Az alábbi üzenet ugrott fel, amikor megnyitottam az Ubuntu.hu-t:

"Számít az adatvédelem. A Firefox most már blokkolja a gyakori közösségimédia-követőket, korlátozva hogy mennyi adatot gyűjthessenek az Ön online tevékenységéről."

A kék pajzs ikonra, majd a "Közösségimédia-követők" gombra kattintva pedig ez az üzenet jelent meg:

"Közösségimédia-követők blokkolva

A közösségi hálózatok nyomkövetőket helyeznek el más weboldalakon, hogy kövessék, mit tesz, lát és néz online. Így a közösségi médiával foglalkozó cégek többet tudhatnak meg Önről, mint amit megoszt a közösségimédia-profiljában.

http://facebook.com
https://facebook.com"

Szerintem önmagában (alapvetően) jó dolog az, hogy így felhívják a felhasználók figyelmét az adatvédelemre, ahogyan az is, hogy védeni próbálják a felhasználókat. Viszont sok ember önként is megoszt mindent magáról. Ez sokkal veszélyesebb tud lenni.

Például nálunk (Szolnokon) a Volánbuszon a hangosbemondón rendszeresen felhívják az emberek figyelmét, hogy "Több napra elutazik, és az élményeit rögtön megosztaná a Twitteren, Snapchaten, Facebookon, vagy más közösségi felületen? Ne tegye! Távollétéről ne tájékoztasson idegeneket, ne jelentessen meg posztokat!" Ennek ellenére sok ember nemhogy rögtön, hanem sokszor jó előre is (nyilvános, bárki számára látható beállítással) bejelenti a Facebookon - és/vagy más közösségi oldal(ak)on -, hogy el fog utazni. Ebből persze volt már olyan, hogy betörtek az illető házába, és elvitték az értékeit. Nem véletlenül hívják fel rá a figyelmet.

Manapság szerintem az Adatvédelmet (akár külön tantárgyként is) oktatni kellene, már általános iskolában is.
Vagy legalábbis célszerű lenne.

A történet a következő: Egy Ubuntu alapú kiadás live kipróbálása során, a menüben találtam egy "USBGuard" nevű programot.
Rákattintva indítottam / megnéztem - a beállításait is.
Gondoltam, a telepített rendszeremre is felteszem. Először is megnéztem a synapticban hogy bent van-e a tárolókban
- bent volt, telepítettem. A telepítés végén azt vettem észre, hogy csontra lefagyott a rendszer - csak a nyomógombos
leállítás segített. Egy új indítás után, eljutott a jelszóbekérő ablakig, de itt már sem az egérre, sem a bill.-zetre nem reagált.

https://dl.fullcirclemagazine.org/issue158_en.pdf
issue158_en.pdf / 26. oldala
HOW-TO Rawtherapee - Pt4
Written by Erik

Az alkalmazást, Horváth Gábor készítette és csapata aktívan fejleszti a mai napig is.

Hogy más gépen, az Ubuntu más verziójával is működik-e a dolog, nem tudom, én úgy szüntettem meg a fejhallgató recsegését a HP Pavilion - 15-cc516nh laptopomon futó Ubuntu 18.04-en, hogy az /etc/modprobe.d/alsa-base.conf fájlba beírtam ezt a sort:
options snd-hda-intel model=auto

Majdnem linuxos téma, ill. az, mert az alap linux, de a végeredmény olyan androidos-médiás.
Nemrég találkoztam vele először, és bár tele van a net leírásokkal, gondoltam megér ide is egy bejegyzést, hátha valaki nem ismeri.

A CoreELEC, egy SD kártyáról, vagy pendrájvról futtatható, linux alapú mini OS, beépített KODI-val. Vagy inkább egy KODI, ami rendszerként futtatható. Feltehető sok mindenre, legfőképpen mini eszközökre, mint pl, az RPI, vagy az androidos TV okosító boxok.

"A DNSCrypt egy olyan protokoll, amely hitelesíti a DNS-ügyfél és a DNS-feloldó közötti kommunikációt. Megakadályozza a DNS hamisítást. Kriptográfiai aláírásokat használ annak ellenőrzésére, hogy a válaszok a kiválasztott DNS-feloldóból származnak-e, és hogy azokat nem hamisították-e meg. Ez egy nyílt specifikáció, ingyenes és nyílt forráskódú referencia-implementációkkal, és egyetlen vállalattal, sem szervezettel nem áll kapcsolatban. Ingyenes, DNSCrypt-kompatibilis feloldók az egész világon elérhetők."

Az alkalmazással létre hozhat PDF dokumentumokat, szerkeszthet (szöveget vagy képeket beszúrhat), megjegyzéseket fűzhet, megtekinthet, titkosíthat és aláírhat. A Master PDF Editor 4, amely nem korlátozottan használható kereskedelmi használatra (legalábbis Linuxon, nem vagyok biztos a MacOS-ban és a Windows-ban), továbbra is letölthető és használható, annak ellenére, hogy nem elérhető a hivatalos weboldalon.

Egyelőre nem találom a
Segíts te is! – Hibás, hiányos címek javítása [2020. június]
című témát.
Gondoltam, a megérkeztéig ide is jegyzetelhetnénk a kozmetikázás támogatásának céljából.

Linus Torvalds 15 év után dobta az Intelt