A kedvenc laposom , egy IBM T40P a minap aszonta bootoláskor hogy nem találja az oprendszert. Nagyon nem lepődtem meg, egy ideje gyanúsan kerregett a vinyó.
Majdnem biztos vagyok benne hogy kimúlt a drága, a még eredeti negyven gigás drájv.
Ahogy magamat ismerem, nem adom be bontásra, szerzek bele egy újat. Fájni fog vagy húsz rugóba, meg egy újratelepítésbe, de egyszerűen imádom ezt a gépet.
A legszarabb az egészben hogy az idők folyamán aprólékosan belőttem .
Energiatakarékosság, undervolting, finomhangolás, hűtésvezérlés, minden nyalánkság, amit egy magam fajta hobbilinuxos összekapar , benne volt.
Mostan kezdhetem előről. De nekidurálom magam, és megcsinálom.
Mert szeretem, és élvezem. Valódi agymosás ez néha. levezet, kikapcsol, koncentrálásra kényszerít, tanít, és szórakoztat.
Hát így jártam, pajtikáim :-)