Ebben, a többihez képest rövid bejegyzésben kerül sor a hipotézisek ellenőrzésére, és szót ejtek a magyar Ubuntu közösségről. Ha nem értem volna el a felső limitet a dolgozat terjedelménél, akkor sokkal bővebben és alaposabban szóltam volna a közösségről, így a lényegre kellett szorítkoznom. A dolgozat konklúzióját azért közlöm majd külön bejegyzésben, mert szeretném, ha az ahhoz érkező kommentek a dolgozat egészére vonatkoznának, nem pedig egy kis szeletére, mint például ez. Remélem, hogy ebben is találtok említésre méltó dolgot. Jó olvasgatást! :)
3.5. A kutatás összegzése, hipotézisek ellenőrzése
H1: A Linux felhasználók számítógépén nagy többségben egyszerre két operációs
rendszer van telepítve.
A hipotézis igazolódott a minta általános elemzésénél. Az eredményt a 24. ábra
szemlélteti. Az indok az, hogy a Linuxot használók általában jobban ismerik a
számítógépeket, mint Windows használó társaik, ezért több mindennel kísérleteznek.
H2: A két tábor a másik operációs rendszert nagy többségben negatív színben tűnteti
fel, míg a sajátját pozitívban.
A hipotézist kis fenntartással elfogadhatónak tartom. Az egyetlen kifogásolhat pont a
„nagy többségében” kifejezés, mely nem minden esetben állja meg a helyét. Ettől
függetlenül megfigyelhető volt, hogy mindenki jobban dicsérte a saját rendszerét, mint a
másik táborét. Hozzátéve azt, hogy a Linux felhasználók sokkal kritikusabbal voltak saját
rendszerükhöz.
H3: A Windows felhasználók átlagban többet hajlandóak fizetni egy operációs
rendszerért, mint Linuxos társaik.
Ezt a hipotézist teljes nyugodtsággal elfogadhatjuk, hiszen az árak részletezésénél ez
egyértelműen látszik. A jelenséget a 33. ábra szemlélteti. Az árazásbeli különbségek az
eltérő áralapok miatt lehetségesek, hiszen Linux többnyire ingyen kapható, ellentétben egy
Windows-zal.
H4: A Linux felhasználók közül kevesen vettek részt eddig valamilyen szabad
forráskódú program fejlesztésében.
Ez a hipotézis is igazolódni látszott az elemzés során. A háttérben húzódó ok az, hogy
a magyar közösségek inkább felhasználói semmint fejlesztői közösségek. A hipotézis
igazolását a 4. számú melléklet szemlélteti.
H5: A szabad szoftver mozgalmat mindkét tábor egy alapvetően pozitív
kezdeményezésnek találja.
A hipotézis elfogadható, mivel a Linux felhasználók szinte 100%-ban pozitív
véleménnyel voltak róla. A Windows felhasználók közül kevesen tudtak a mozgalomról
bármilyen konkrét információt, de a felsoroltak között nem volt egyetlen negatív értelmű
sem. A kölcsönösen pozitív vélemény annak tudható be, hogy a mozgalom
tevékenységének köszönhetően mindkét tábor jól járhat, tehát nincsen igazi ok arra, hogy
negatívan ítéljék meg ezt a kezdeményezést.
Összegezvén a kutatásból kiderült információk használhatóságát, egyértelműen
látszanak azok a személyes preferenciák, melyek meghatározzák a szabad forráskódú
szoftverekhez, illetve magához a mozgalomhoz való viszonyulást. Ezek az információk
már alapot tudnak szolgáltatni a dolgozat céljául kitűzött becslés megtételéhez. A minta
általános elemzése során kiderült, hogy az átlagos Windows felhasználó sokkal többet tud
a Linuxokról, mint azt elsőre hinnénk. Az attitűdelemzések betekintést engedtek abba,
hogy a két tábor tagjai milyennek képzelik el az egyes operációs rendszereket, és mennyire
engednek teret az általános sztereotípiáknak. A szabad szoftver mozgalommal kapcsolatos
elemzésből pedig az derült ki, hogy tábortól függetlenül mindenki pozitívan tekint erre a
folyamatra, hiszen mindkét oldal pozitív eredményekre számít.
Bár a kutatás nem nevezhető reprezentatívnak, mégis olyan mennyiségű és minőségű
kvalitatív információt szolgáltatott, hogy egy alaposabb kvantitatív kutatással
megtámogatva széleskörű vizsgálódásra lett volna lehetőség. Az elemzés során igyekeztem
a hipotézisek és dolgozat célja által meghatározott keretek között mozogni.
A következőkben essék néhány szó a magyar Ubuntu közösségről, akik kutatásomban
a Linux felhasználók szerepét töltötték be. Végül pedig a dolgozat konklúziója és lezárása
következik.
3.6. A magyar Ubuntu Közösség
Bár nem tartozik a dolgozat vezérfonalához, mégis úgy gondoltam röviden bemutatom
azt a közösséget, ahonnan a kérdőív Linuxot használó válaszadói kikerültek. Így
mutathatok egy gyakorlati példát egy Linux köré szerveződő közösségre.
Az Ubuntu egy a sok száz Linux kiadás közül, amit szerte a világon használnak.
Megjelenése 2004 őszére tehető, és már akkor nagy várakozás előzte meg, mivel
fejlesztőcsapatáról tudni lehetett, hogy ambiciózusak, kompetensek és egy új irányt
hirdetnek. Nevezetesen azt a korántsem hétköznapi célt tűzték ki maguk elé, hogy
félévente fognak jelentkezni egy-egy új verzióval, amit azóta tartanak is, szinte
egyedülállóan. A fejlesztői gárda a már meglévő, stabil és kiváló Debianprojektre épült
rá, és ezen a mai napig nem változtattak semmit. Az Ubuntu név az „ubuntu” filozófiából
ered, ami magyarul annyit tesz: emberségesen bánni az emberekkel. A magával ragadó
kiadás nagyon rövid időn belül hihetetlen sikereket ért el, és a mai napig folyamatos
újításokat tartalmaz minden újabb verzió.
A magyar közösség létrejötte cseppet sem meglepő, hiszen hazánkban nagy
hagyományai vannak a Linuxoknak. Köszönhetően a nyílt innovációnak az információ
gyorsan terjed igen nagy távolságokra. Egyre többen és többen találkoznak a Linuxokkal,
és így az Ubuntuval is. A magyar közösség létszáma is egyre duzzad, sok érdeklődő tűnik
fel a közösség fórumán kérdéseivel. A közösség felépítését tekintve klasszikus nyílt
innovációs csoportosulás, leszámítva azt , hogy nem sokan végeznek tényleges fejlesztői,
vagy bármilyen más közreműködői munkát. A közösség tagjai nagyon összetartóak, és
segítőkészek, folyamatosan szerveznek különböző összejöveteleket. Az aktivitás járul
hozzá ahhoz, hogy ne darabolódjanak fel, és fennmaradhassanak. Továbbá, ha az Ubuntu
megtartja ezt a folyamatos javulási tendenciáját, akkor a jövőben komolyan is
megerősödhet a közösség a magyar Linux közösségek között.
Ez után pedig a dolgozat konklúziója következik, amivel le is zárul majd a dolgozat ismertetése. De ennyire azért ne szaladjunk előre, a többit majd, ha eljön az ideje.