Tudod alapvetően az a baj ezzel a blogoddal, hogy nemcsak a programozáshoz nem értesz, hanem a közgazdaságtanhoz sem.
1. Van egy olyan elméletem, hogy bizonyos programok sosem lesznek nyílt forráskódúak (ingyenesek). Tipikusan ilyenek a különböző ügyviteli szoftverek. Hogy miért:
- a programozó nem magának fejleszti, hanem azért, mert ebből él.
- a program nem általánosan használható, hanem speciális igényt elégít ki, ebből következik
- viszonylag kevés felhasználó
- a fejlesztési költség magas (speciális igény miatt)
- kell hozzá hivatalos support, jogszabály követetés, rendelkezésre állás, megtalálhatónak kell lennie stb. -> céget igényel, hobbi programozó ezt nem tudja megcsinálni, ráadásul a fizetős supporthoz számlázni is tudnia kell. Egy vállalkozásnak pedig vannak költségei, ebből következik, hogy bevételének is lennie kell.
Konklúzió: Nyugodtan elfelejtheted, hogy itt a nyílt forráskódú szoftverek el fognak terjedni. Lehet papolni, hogy a nyílt forráskód így meg a nyílt forráskód úgy, de a programozónak nem érdeke, hogy más felhasználja (ellopja) a munkáját. A felhasználót meg nem érdekli a forráskód, ő használható programot akar, és ezért hajlandó, és fog is fizetni.
Nem véletlen, hogy nincs nagy választék nyílt forráskódú szoftverekből, és nem is számítanék másra a jövőben sem.
2. Nagyon szép az elméleted, hogy milyennek kellene lennie egy jó programnak.
Akkor egy kis közgazdaságtan.
Az új program fejlesztése a fejlesztőnek beruházás. Azaz akkor fog fejleszteni, ha a munkája nemcsak megtérül (pénzről beszélek), hanem hasznot is hoz.
Azaz ha van egy programozó cég, akinek van egy "régi szoftvere", akkor azt olyan áron tudja adni, hogy fedezze a jogszabálykövetést, és az egyéb supportot. Azaz minimális fejlesztéssel tud elérni alacsony árat, és ezzel tudja megtartani az árérzékeny vevőit.
Tételezzük fel, hogy rászánná magát egy általad elképzelt fejlesztésre:
- a régi vevői ennek igazából nem örülnének, mivel az új szoftver többletráfordítás munkában, pénzben, időben -> azaz lehet, hogy árengedményt kellene adnia ahhoz, hogy az új programot használják, de tegyük fel, hogy hajlandóak kifizetni a normál frissítés árát. Azaz a régi vevőitől nem kap pénzt a fejlesztésért.
- a linux hazai elterjedtségét nézve 1% mennyi új vevőt nyerne ezzel a cég. 100 alatti ügyfél esetén egyet sem, de tételezzük fel, hogy nyernek mondjuk 3 új vevőt.
A program fejlesztési költsége legyen mondjuk 2 millió Ft, na jó legyen csak 1 millió. A 3 vevő pedig fizet mondjuk 300 ezer Ft-t. Az eredmény -700 eFt. A számokon nem kell lovagolni, az előjel (-) a lényeg, hogy nem térül meg a fejlesztés. Ezért nem tolonganak a fejlesztők, hogy nyílt forráskódú (ingyenes) ügyviteli szoftverekkel árasszák el a hazai szoftverpiacot, és itt sem számítanék előrelépésre.
3. Arról nem is beszélve, hogy ezeknek a szoftvereknek a programozói -> szoftverei, több tíz évvel ezelőtti programozói tudással rendelkeznek. Azaz aligha a Qt-s multiplatformos programozáson nőttek fel. Úgyhogy itt sem várnék nagy előrelépést.
Előbb gondolkodj el azon, hogy miért nincs Linuxra:
- skydrive kliens, holott van iPhone-ra, Androidra
- google drive kliens, holott van iPhone-ra
- Picasa pedig, mégha csak wine. (Most is lehet telepíteni, de nem erről beszélek.)
Pedig ezek ingyenesek. Persze lehet összeesküvés elméleteket gyártani, de fölösleges. Ugyanaz a probléma vele, mint a 2-s pontban. Ahhoz, hogy megérje rá fejleszteni, kell egy elvárt minimális elterjedtség. Biztos van ott is közgazdász, aki kiszámolja, hogy mennyi felhasználó kell ahhoz, hogy az alternatív bevétel (reklám, felhasználói tábor növekedés) fedezze a fejlesztés költségeit, és ezek szerint a Linux ezt nem érte el. Az android pedig szemlátomást igen.
stb.
Még tudnék írni, de minek.