ububox"A KDE arról szól, hogy gondolkodás mentes. Pl.: elkezded beírni a partíciószót a menübe és már amikor a par... hoz érsz egyedül marad a particionáló program. "
Ha a KDE gondolkodás mentes, akkor a Unity mi? :)
"Mivel a "képes" változatban egy időben láthatod a partícióidat és annak egyes tulajdonságait, így nem kell egyszerre és egy időben több billentyűzettel, több konzolon, parancsokat írogatni, nem beszélve az azok és paramétereik megértéséhez nélkülözhetetlenen, irdatlan menyiségül man-ról, melyek ráadásul még csak, nem is a regény szerű körülírásról híresültek el."
??? Pedig ez rém logikus parancssorban is. Mit is akarunk csinálni? -> Fájlrendszert létrehozni. Hogy van ez angolul? -> make filesystem. Akkor rövidítsünk: mkfs Meg is van a parancs első fele. Milyen fájlrendszert szeretnénk kialakítani? ext4? ntfs? -> mkfs.ext4 vagy mkfs.ntfs. Meg is vagyunk a parancs részével. Ez eddig OK, de melyik eszközön szeretnénk ezt létrehozni? /dev-ben (mint: device) leledznek az eszközök és ezek közül nekünk kell a jellemzően sda után következő, ha más háttértároló nincsen jelen, akkor ez többnyire az sdb lesz. Tehát a parancs után /dev/sdb jön. (Azért ezt érdemes leellenőrizni egy sudo fdisk -l el (méret és partíció név/szám alapján egészen jól el lehet dönteni hogy ki kivel van), nehogy meglepetés érjen minket!) Mivel az sdb az a lemez "neve", ezért kell még a partíció száma, ami ha egyben van egy lemez partícionálva, és nem akarunk ezen változtatni, akkor ugye az első partíció az sdb lemezen az az sdb1 lesz. Tehát a teljes parancs: sudo mkfs.ext4 /dev/sdb1 Ja hogy a fájlrendszernek legyen cimkéje is! Hát akkor a parancshoz még odaírjuk a -L kapcsolót (angolul: Label) és odaírjuk a lemez nevét, aminek hívni szeretnénk a HDD-t pl: KulsoHDD Akkor a parancsunk tovább bővül: sudo mkfs.ext4 -L KulsoHDD /dev/sdb1
Egyszóval messze nem kell hozzá több billentyűzet, húsz nyitott terminál ablak és irdatlan mennyiségű man olvasgatása, csak jó kulcsszavak bepötyörészése a gugliba. Mondjuk create filesystem terminal linux ;)
Annyit kell tudni még, hogy partíciót/fájlrendszert lecsatolt módban illik birizgálni root-ként. -> Tehát oda kell figyelni mit csinálunk és nem csak ész nélkül OKézni. :)
Aztán később már úgyis megy fejből is. Vagy ha valami nagyon speciálisat szeretnénk, akkor megnézzük az adott parancs manját, vagy a guglit, vagy használjuk a tabulátoros automata kiegészítést ami felajánl egy csomó lehetőséget, ha nem tudjuk pontosan, hogy mi is az adott parancs pontosan. :)
Ilyen egyszerű "varázsolni" terminalban. ;) :)