emergelekA notimról lejjebb írtam. Próbáltam a Cinnamon, e20 (Enligthenment), Gnome, Gnomen Classic, KDE, LXDE és XFCE felületeket az alap Unity-n kívül, de legjobban a Unity tetszett, mert egyszerűen használható és jól is néz ki. Cinnamon alatt nem tudtam szabályozni a processzor teljesítményét (laptop mode) és az értesítések hiánya is igen zavaró volt (utóbbi KDE alatt is nagyon zavart), az LXDE és XFCE felületek, pedig inkább gyengébb gépekre vannak, a Gnome felületen az állandó kattogás nagyon idegesített, meg az alkalmazások elindítását is kicsit körülményesnek találtam (mint az e20 esetében). A Gnome Classic-ot pedig azt se tudom ,hogy miért raktam fel... Nem tudom, hogy mi tetszik sokaknak azon a régi felületen, de nekem ne jött be különösebben, hogy egy menüből kelljen keresgélni az elindítani kívánt alkalmazásokat. Valamint Unity volt az egyetlen, ahol működött a Synapse indikátor. Valamint lépésről-lépésre követem az itt leírtakat, de a swap partícióm soha nem működik telepítés után. Ezt úgy oldottam meg, hogy még mielőtt bármit is csináltam volna, ismét a live USB-ről indítottam a gépet és a telepítésnél az Ubuntu 1x.xx törlése és telepítés opciót választva a telepítő rendesen megcsinálja és beállítja a swap partíciót, ami telepítéskor létezett, de utána egyszerűen felszívódott a rendszeremről és helyette csak egy "ismeretlen" tartalmú partíció maradt. Ezt megcsináltam 14.04 LTS esetén, 14.10 esetén és 12.04 LTS esetén is és a probléma mindhárom esetében jelentkezett.
OFF
Ez legalább annyira bosszantó, mint amikor a tanárom idead egy papírt, amin egy érettségi feladatsor programozási feladatának megoldása van, ami elvileg működik, de ha karakterről-karakterre begépelem, mégis tele van hibával (legutóbb, már a Console.WriteLine-ból nem értelmezte a Console-t, amit azelőtt és azután is értelmezett).
ON