kzprogHa csak a firmware hiányzott, ahhoz nem kell újrafordítani semmit.
Na, elkezdem az egészet elölről...
1. Ha bedugsz egy USB cuccot, azt a rendszer vagy ismeri, vagy nem. Lsusb-vel megnézed. Ha benne van a listában, akkor csak azt tudod, hogy él, dolgozik, el tudja mesélni magáról, hogy kicsoda.
2. A rendszer lekéri az adatait, és ha tényleg ismeri, akkor betölti a szükséges kernelmodult. Szerencsés esetben ez a modul már a gépeden van, a kernellel együtt megkaptad. A modul elindulásával létrejön egy eszköz a /dev/ alatt, ez lesz az, amit te látsz: adatot tárol, hangot ad, modemizál vagy netet csatol.
3. Ha nincs meg a modul, akkor jön a szívás, hogy honnan töltsd le a forrását, hogyan fordítsd le, hogyan telepítsd. Másik rendszerből nem lehet kilopni, mert pont ahhoz a kernelhez kell stimmelnie, ami a te gépeden fut.
4. Sokszor szükséges az ilyen kütyük számára, hogy beletöltsék a vezérlőprogramot. A gyártó ezt cserélhetőre csinálja, mert az ördög nem alszik, több tízezer cuccot visszahívni programcserére nem kifizetődő, ha kiderül, hogy valamit módosítani kell benne.
5. Ez a firmware file általában beszerezhető a gyártó oldaláról, és amint említed is, a windowsos telepítő CD-n is rajta van.
Linuksz alatt kicsit magadra vagy utalva, de ha látod a folyamatot, akkor elég könnyű megoldani.
Bedugod a sticket, picit vársz, majd elolvasod a dmesg lista végén, mi történt a bedugás után: felismerte-e, létrejött-e az eszköz, megtalálta-e a firmware-t, stb.