Egyik nap nyitom ki a laptopot, és hallok egy reccsenést. Utána azt tapasztaltam, hogy sokkal könnyebb kinyitni és lecsukni. Valamint a bal oldali zsanérnál láthatóan van is egy szünet.
Fénykép.
Pedig nagyon próbálok a gépre vigyázni, és óvatosan nyitom ki. De azért a 13 év rendszeres használat az azért mégiscsak 13 év rendszeres használat.
Lassacskán eljár felette az idő. Elhasználódik a hardver a mindennapos használattól. Sajnos nem véletlenül használom még mindig. Egyszerűen nem tudok félretenni másikra. Sem ennek a javítására. De ez utóbbi nem is éri meg. Egy erős Pentium 3-asnak (vagy egy gyenge Pentium 4-esnek) megfelelő laptopról van szó. Nézőpont kérdése.
Intel Celeron M 410, 1.46 GHz-es CPU, 2 GB RAM, 60 GB HDD, Ati Radeon Xpress 200M.
Tudom, nagyon gyenge a gép, de amíg megy, használom. Bár már a HDD is 8%-os benne, tehát lehet, hogy nem sokáig. Viszont se új, se használt laptopot nem tudok venni. Se asztali gépet. Az állapotom miatt örülök, ha megélek.
Értékesebb könyveket próbáltam laptopra cserélni a közelmúltban, sikertelenül.
A könyvek eladását még nem próbáltam. Ahol most élek, ott nincs is hely asztali gépnek.
A korábbi asztali gépem (alaplap és táp) tavaly ment tönkre. Az is kb 10 éves volt.
Nem is írtam róla blogot. Pedig sok operációs rendszer (köztük több Ubuntu is) megfordult azon a gépen, és számos bug report is el lett küldve róla.
Egyébként manapság ezért nem is játszok modernebb (CS:GO, Dota 2, League of Legends, Heroes of the Storm) játékokkal. Az a gép alkalmas volt rá.
A 2007-ben létrehozott Steam fiókomnál talán a szemfülesek észrevették, hogy tavaly óta nem játszottam semmivel.