Nemrégen (kb. 2 hete) írtam egy levelet a miniszterelnöknek, hogy vajh' miért nem használnak szabad szoftvereket a kormányzatban. Egy héttel később egy válaszlevelet kaptam a Miniszterelnöki Titkárság vezetőjétől, hogy átküldték a levelemet a Központi Szolgáltatási Főigazgatóság főigazgatójának, hogy vizsgáltassa meg a 'benne javasoltakat'. Ma megkaptam Gál György válaszlevelét, amit alább olvashattok. Arra lennék kíváncsi, hogy mit gondoltok a válaszlevélben leírtakról?
A levél, amit küldtem:
Tisztelt Miniszterelnök Úr!
Nemrégen tértem át Microsoft Windows XP operációs rendszerről Ubuntu-Linux-ra. Csodálatos világ: minden ingyenes, amire szükségem van, egy beépített programadatbázissal pillanatok alatt telepíthetem. Emellett kiválóan elboldogul vele egy kezdő számítógéphasználó is: logikus rendszer. Jól 'össze van rakva', minden egyből működik. (Vagy ha nem, akkor pillanatok alatt megoldható, magyar honlapon segítők ezrei válaszolnak minden kérdésre: http://www.ubuntu.hu) Ezekután elgondolkodtam, hogy a hivatalok miért Microsoft Windows operációs rendszereket használnak: bonyolult a működésük, instabilak, gyakran adatvesztéssel jár egy ilyen 'bizonytalanság', és ráadásul irtózatosan ki van téve a rosszindulatú programoknak, kódoknak (pl.: vírusok). Csak hogy egy viszonyítási alapot adjak: Windows operációs rendszerre körülbelül 1.000.000 (egy millió!) vírust írtak, míg Linux operációs rendszerre nem írtak olyan vírust, ami 'szaporodni' képes! (Na jó, talán egyet, kísérletből...) A harmadik, és talán legfontosabb ok, amiért ezt a levelet elkezdtem írni, az az, hogy elgondolkodtam: ha van valami ingyen, akkor azt miért nem használjuk ki?! Hiszen már így is sok az állam kiadása, hát faragjunk le belőle valamicskét! Ha nagyon 'alsóhangon' számolunk, akkor vegyük azt, hogy a legalapvetőbb programok kellenek: egy Windows XP (~18.000 HUF), illetve Microsoft Office Basic programok ( bevezető akcióban 28.900 Ft. + ÁFA). Összesen 47.000 Ft, csak hogy el tudjunk kezdeni dolgozni az irodában. Plusz rendszergazda, vírusírtó, stb... Ez azt jelenti, hogy nagyjából 50.000 Ft/számítógép, csak a programok, ami, ha 5000 db számítógéppel számolunk (ami szerintem nem túl sok, sokkal több üzemelhet), akkor is 250.000.000 Ft kiadást jelent! Na de ha mondjuk 50.000 db számítógép van? Ehelyett ott lehetne a Linux, mint alternatíva: semmilyen programot nem kell megvenni: ami egy irodában szükséges, mindent magában foglal a frissen, fél óra alatt feltelepített operációs rendszer. Ezekután nem értem, hogy miért használnak drága, szakembereket igénylő operációs rendszereket, ingyenes, segítő közösséggel rendelkező operációs rendszerek helyett... Kérem, Miniszterelnök úr, ha nem is ígéri meg, hogy áttér a Magyar Állam szabad szoftverre ( :-) ), de azt mondja el/írja le, kérem, hogy miért?
Válaszát előre is köszönöm. Tisztelettel kívánok nagyon jó, sikeres munkát, és kitartást. :)
Tisztelettel:
ifj. Radics Ottó
Ez pedig a válaszlevél
Tisztelt ifj. Radics Ottó Úr!
Miniszterelnök Úrhoz írott, az Ubuntu Linux kormányzatban történő esetleges használatára vonatkozó levelére az alábbiakban szeretnék reagálni.
Az Ubuntu Linux magánszemélyek, kis irodák számára valóban egy jó megoldás (mint operációs rendszer, irodai szoftverkörnyezet), azonban nagyvállalati - esetünkben közigazgatási - környezetben való alkalmazása nehezen megoldható, több technikai problémával jár, valamint jelentős költségeket okozna a kormányzat számára.
Ennek alátámasztására pár gondolat:
* A Microsoft szoftverek (beleértve az operációs rendszereket és alkalmazásokat) olyan elterjedtséggel rendelkeznek a világon, s így hazánkban is, hogy a tőlük való eltérés komoly műszaki, emberi erőforrás és időráfordítással oldható csak meg. Noha jelenleg a magyar közigazgatásban valóban a Microsoft termékek elterjedtsége a legjelentősebb, sok helyen más rendszereket, így pl. Linux/Unix alapú rendszereket alkalmaznak.
* A biztonsággal kapcsolatban kiemelendő a vállalati/közigazgatási környezetben elterjedt kliens-szerver kapcsolat, amelyben az adatok, jogosultságok, alkalmazások több központi szerveren, szerverrendszereken tárolódnak (biztonságosan), és a megfelelő jogosultságokat/alkalmazásokat/adatokat a bejelentkezett felhasználók ezen keresztül kapják meg. Ez, különösebb szakmai részletekre nem kitérve, olyan alkalmazások közti integrációt jelent, amely költséghatékonyan jelenleg a közigazgatás sok területén Microsoft szoftverkörnyezetben valósítható meg.
* A fent említett integráció műszaki részének jelentős része – a szabványosodás mai szintjén – azáltal valósul meg, hogy a termékeknek azonos a gyártója. A Linux komponensek általában teljesen heterogén fejlesztői környezetből kerülnek egy-egy disztribúcióba, így a komponensek együttműködése nem következetes, sőt azáltal, hogy tipikusan közösségi fejlesztésű, így a fejlesztésnek sem az irányára, sem a minőségére nem lehet befolyással lenni. A verzió követések nem biztosítottak, nincs garancia azok dokumentált, szabályozott elérésére. Ugyanolyan szintű és hatékonyságú integráció Linux alapokon történő megvalósítása általában jelentős (többszörös) költséggel jár.
* A jellemző felhasználói alkalmazások (böngésző, szövegszerkesztő, levelező) mellett a közigazgatásban több száz, több ezer speciális alkalmazás is felhasználásra kerül. Ezek jelentős többsége - a világtendenciának megfelelően - Microsoft platformon érhető csak el, ezen lett kifejlesztve és ilyen képzettségű üzemeltetői és fejlesztői képesség áll rendelkezésre. Ezek átírása Linux rendszerre, és a megfelelő szakemberek átképzése szintén jelentős költséget jelentene.
* Az előzővel összemérhető feladatot jelentene a felhasználók tízezreinek átképzése is. A közigazgatásban dolgozók többsége nem informatikai érdeklődésű amatőr, aki fogékony a számítástechnika új irányai iránt. Ezen tisztviselők átképzése a Linux filozófia irányába, mind szervezési mind pénzügyi szempontból jelentős kihívást jelent.
* A felhasználói kör támogatására - naprakész tudással rendelkező, képzett informatikusokra - továbbra is szükség van.
* Problémát jelent a közigazgatásban idáig Microsoft alapon készült milliós nagyságrendű elektronikus dokumentum (doc, xls, egyéb MS alapú fájlok) konverziója is, mely az adatvesztés elkerülése miatt elengedhetetlen.
* További probléma forrása, a napi több tízezer bejövő és kimenő dokumentum konverziója is, ami azért szükséges, mert a világ nagy része továbbra is Microsoft terméket használ.
* Nem feledkezhetünk meg arról sem, hogy azok a Linux alapú szoftverek, melyekkel szemben a felhasználó komoly felelősségvállalási, valamint támogatási (support) követelményeket támaszthat, pénzbe (sok pénzbe) kerülnek. A közigazgatás működőképességét nem lehet programfejlesztői jóindulatra, segítőkészségre bízni, szerződés alapján számonkérhető terméket, valamint szolgáltatást kell igénybe venni.
A fentiek alapján kijelenthető, hogy ún. „ingyenes” Linux rendszerek esetén legfeljebb a „felhasználói interfész” ingyenes, ami mögötte van – a komplex rendszerek integrációja, a fejlesztés, a szolgáltatás és maga az átállás - az komoly pénzekbe kerül. Felhívom figyelmét, hogy a levelében említett ingyenesség és a szabad szoftver fogalom messze nem azonos jelentéstartalommal bír.
Az előzőekkel kapcsolatban még kiemelendő egyrészt azt, hogy a nagy mennyiségű licenc vásárlás kapcsán a közigazgatási intézmények jelentős kedvezményekkel juthatnak Microsoft szoftverekhez, másrészt azáltal, hogy Linux szakemberekből egyelőre jelentősen kevesebb van a piacon, így az általuk végzett szolgáltatások igénybevétele relatíve drágább.
Összefoglalásként kiemelendő, hogy a központilag elrendelt teljes áttérés jelenleg nem, hogy költségmegtakarítást, hanem egyszeri többszörös, és további folyamatos költséget jelentene. Mindezek ellenére az informatikai kormányzat az optimális megoldás kialakításán dolgozik, mely alapján a szabványos, lock-in helyzeteket mellőző megoldások térnyerése várható, s nem zárható ki a Linux rendszerek alkalmazása irányba történő határozott elmozdulás sem.
Tisztelettel:
Gál György
Igazgató
Központi Szolgáltatási Főigazgatóság
Szolgáltatási Igazgatóság
A válaszlevél, amit Gál Györgynek írtam:
Tisztelt Igazgató Úr!
Nagyon szépen köszönöm a válaszát. Valóban, nagyon bonyolult lenne átállítani a teljes kormányzati számítógépállományt. Mindezek mellett örülök, hogy nem zárkózik el teljesen a felvetéstől, és ha később érdekelné ez a (kezdetben akár csak részleges) lehetőség, kérem, ne habozzon felkeresni levélben engem, vagy az ubuntu.hu webhely fórumát. További eredményes munkát!
Tisztelettel:
ifj. Radics Ottó