üdv.
Ez a leírás inkább kezdőknek szól, de a haladók is találhatnak újdonságokat (különösen lentebb, a GTK témázásánál). A leírás a teljesség igénye nélkül készült, és csak a saját tapasztalataim alapján készítettem el, elnézést, ha nem voltam elég szakszerű, hozzászólásokban kijavíthattok, kérem jelezzétek, ha nem megfelelő valami a bejegyzésben.
Természetesen ezek a beállítások az én ízlésemre "vannak hangolva", a leírást nem kötelező pontról pontra követni, ez csak egyfajta segítség, a számomra fontos dolgokat gyűjtöttem öessze. Lentebb írták, hogy pl nem érdemes a kukát eltüntetni: aki fontosnak érzi, meghaggya, viszont aki szeretné kitörölni, az itt megtalálja a módját (ugyanez vonatkozik a többi beállításra is)
...
A Xubuntu az Ubuntu egyik változata, annyi a különbség az alap Ubuntu, és a Xubuntu közt, hogy az utóbbi Gnome helyett Xfce grafikus környezetet használ. És hogy ez mit jelent? A grafikus környezet felelős azért, hogy ne kelljen konzolba írogatni, hanem kényelmesen, egérrel lehessen dolgozni, szórakozni, és úgy általában gépezni. Tehát grafikus környezet = az a színes, csicsás pixeltömeg, amit magad előtt látsz. Az Xfce kisebb memóriaigényű pixeltömeggel dolgozik, mint a Gnome (vagy mint a KDE), ezért ajánlják a Xubit gyengébb gépekre.
OK, túl vagyunk az unalmas bevezetőn, jöhet a lényeg:
Frissen telepített ropogós Xubuntunk így fest:
nem rossz, nem rossz, de határozottan lehetne jobb is!
Kezdjünk csicsásítani:
először módosítsunk a hátteren:
Kattintsunk jobb egérgombbal az asztal egy üres területére, és a legördülő menüből válasszuk ki az Asztal beálíltások... menüpontot.
A felugró ablakban kattintsunk a Lista szerkesztése gombra. A megjelenő lista tartalmazza a háttérképeket (alapból egyet). A gép minden induláskor kiválaszt egy képet, ezzel is biztosítva a változatosságot (blabla...). A listához képet hozzáadni a [+] (plussz) gombbal lehet, képet eltávolítani pedig a [-] gombbal.
én a "xubuntu-jmak-fiesty.png" nevű képet fálasztottam... Ha készen vagyunk a listával, klikkeljünk a mentés gombra. Itt az ablakkezelő beállításaiban még megemlíteném a fényerő állíthatóságának lehetőségét is, érdemes lentebb állítani, ha fáradékony a számítógép-használó szeme (én is így tettem).
A következő lépésben windowsosítunk. a 2 panelből (panel az amit windowsban tálcának hívtunk) egyet kilövünk. jobb klikk valamelyik panelra - panel testreszabása . Itt kiválasztjuk az egyes számú panelt (ez van felül), és a [-] gombbal eltávolítjuk. Pattogni fog nekünk, hogy biztosan törölni akarjuk e, igen, törölni akarjuk.
A következő lépésben az alsó panelről kitöröljük azt a csúnya kis gombot lent bal oldalt, aminek én még sose éreztem hiányát, de azért oda rakták. Szóval jobb klikk rá - Törlés .
Ezután elhelyezünk egy létfontosságú gombot a panelon, ez pedig az Xfce menü. Jobb egérgommbbal kattintsunk a panel egyik üres területére, itt válasszuk ki az új elem hozzáadása menüpontot. Itt keressük meg az Xfce menüt (alulról a második).
Ahogy rákattintunk a Hozzáadás-ra, felugrik egy beálíltó ablak, itt annyit érdemes tenni, hogy átnevezzük 'drágaságunkat' Xfce-re, vagy aki windowshoz szokott, az Start-ra (a későbbiekben Xfce menünek hívom).
A létrehozott Xfce menüt a panelen úgy lehet mozgatni, hogy jobb egérgombbal ráklikkelünk, és kiválasztjuk a mozgat menüpontot. A menü mellett szintén "létfontosságú" a panelen a feladatlista , és a rendszertálca elhelyezése.
Előbbi a megnyitott, utóbbi a háttérben futó alkalmazásokról (pl msn) mutat információkat.
Van a linuxos abléakekzelőknek egy érdekes 'képessége': ez pedig az, hogy több munkaasztalt lehet bennük kezelni, így a munkaasztalokon jobban szét lehet osztani a feladatainkat, nem lesz túlzsúfolt a képernyőnk (a munkaterületek közt lent jobb oldalt, a kis téglalapokkal lehet váltani). De én nem szeretem ezt, úgyhogy megszüntetjük :)
Bemegyünk a nemrég legyártott Xfce menünkbe, itt a beállítások - beállításkezelő menüpontját kiválasztjuk. Itt katt a munkaterületek, és margók öö gombra. A munkaterületek számát itt levesszük egyre.
Bezárás - Bezárás (gondolom már mondanom se kell)
A panel jobb sarkában továbbra is ott van a munkaterület-választó, ezt töröljük: jobb klikk - törlés.
Eddig csak éppen 'megkarcoltuk' drága xubuntunk felületét, de most egy mélyrehatóbb külső-módosítást fogunk elkövetni: Témát módosítunk (illetve csak váltunk :))
Visszamegyünk a beállításkezelőbe (Xfce menü - beálíltások - beállításkezelő), itt kiválasztjuk a Felhasználói felület -et. Kiválasztjuk a nekünk tetszőt, én az "Xfce-4.2"-t találtam a legszebbnek.
Most kicsit nyomjuk össze az asztal ikonjait:
Jobb klikk az asztalra - Asztal beálíltások (igen, itt már jártunk egyszer, de nem jutott eszembe, hogy ezen is módosítani kell). Felül kiválasztjuk a Viselkedés fület. Az ikon méretet én 24-re vettem, számomra ez egy ideális érték. Lentebb egyéni betűméretet állítottam be, itt szerintem 8 az ideális. Továbbá ugyanitt eltüntettem a Hon, és a Kuka mappákat.
Nem mindenki tudja, de a Xubuntuban alapból elérhetőek "speciális" vizuális effektek az ablakok átlátszóságával kapcsolatban. Olyan dolgokat is be tudunk állítani, amiket Gnome-ban sem lehet compiz nélkül megcsinálni. (javítsatok ki, ha rosszul tudom). Lépjünk be a beállításkezelőbe, és válasszuk ki az Ablakkezelő trükkök-et. Felül klikk a Kompozitor fülre. Pipáljuk ki a Kijelző kompozitor használata-t, és aztán mindenki kedvére tologathatja a kis tologatni valókat (talán sín a szakneve).
én ezeket a beálíltásokat alkalmaztam:
(érdemes megnézni az asztal bal felső sarkát, az üveges "ablak díszeket")
GTK Témakészítés:
Ez egy kicsit más tészta, mint az előbbiek, itt nem grafikus beállítófelületeken fogunk dolgozni, de nem kell megijjedni, ez sem nehéz (és továbbra se kell terminált használni). Nem fogunk elméjülni a GTK témázásban, (én se vagyok tisztában mindennel) csak egy példán keresztül mutatom be a témázás alapvető működését, konkrétan a panel színét fogom módosítani.
Megnyitjuk a fájlrendszert (ott van az asztalon...) Belépünk a usr/share/themes mappába. Itt megkeressük a nekünk tetsző témát (amit előzőleg beállítottunk, az én esetemben ez az Xfce-4.2). A mappát bemásoljuk a vágólapra ( jobb klikk - másolás ).
A fájkezelőben bal oldalt felül rákattintunk a nevünkre (a képen tester). Itt létrehozunk egy mappát ( jobb klikk - mappa létrehozása... ), a mappa neve .themes legyen!
A létrehozott mappa nem fog látszani, ugyanis egy rejtett mappa (minden pontal kezdődő fájl, és mappa rejtett). Így lehet megjeleníteni: nézet - rejtett fájlok mutatása.
Belépünk a .themes-be, és beillesztjük az előbb bemásolt mappát (jobb klikk - beillesztés). Nevezzük át a bemásolt mappát tetszés szerint (a mappa neve határozza meg, hogy mi lesz a létrehozott téma neve, ezesetben myGTK)
Lépjünk be. ebben van egy fájl, ez a neve: gtkrc, ezt nyissuk meg!
Nos, itt elég zavaros lehet minden, de nem olyan bonyolult, ha megértjük a működését:
Stílusokat (style) készítünk, amelyekben mindenféle paraméteren módosíthatunk, szöveg színek, háttérszín, egyes elemek szélessége-vastagsága, stb. Majd ezeket a stílusokat társítjuk az egyes területekhez, ezesetben a panelhez. További területek: ikonok, gombok, beviteli mezők, és sok-sok egyéb, rengeteg ilyen terület van.
A társítások a gtkrc fájl végén szoktak lenni, egy példa:
widget_class "*Menu*" style "menu"
A widget_class mögött az idézőjeleken belül a * (csillag) azt jelenti, hogy ott bármi állhat, tehát pl az Xfce menü területnevében is benne van "menu" karaktersorozat, és a fájlmenü területnevében is benne van a menu részlet, ezért a "menu" stílus mind a kettőre vonatkozik.
Nos ennyit az elméletről, jöhet a gyakorlat: illesszük be ezt a kis részletet a gtkrc fájl legvégére (fontos, hogy a végén legyen):
--------------------------------------
style "Panel" = "default"
{
bg[NORMAL] = {0.1,0.3,0.5} #panel színe
bg[ACTIVE] = "#d3d7e0" #panelen a benyomott gombok háttere
fg[NORMAL] = {0.9,0.9,0.9} #panelen a betűk színe
text[NORMAL] = {0.9,0.9,0.9} #panelen az óra színe
}
widget_class "*Panel*" style "Panel"
-----------------------------------------
miután ezt megtettük, mentsük a fájlt, és a felhasználói felület-ben (Xfce - beállítások - beállításkezelő) válasszuk ki a saját stílusunkat (nemrég adtunk neki nevet, ha nem tudod, nézd meg, hogy a GTK mappa milyen mappában van!).
A # (kettőskereszt) mögötti területek kommentek, ezek nem befolyásolják a kinézetet, csak magunknak (vagy másoknak...) írhatunk emlékeztetőket, segítségeket.
Tehát mit is csináltunk? létrehoztunk egy "Panel" nevű stílust.
style "Panel" = "default" : az egyenlőségjel azt jelenti, hogy azok a paraméterek, amiket külön nem állítottunk be a Panel stílusban, azok a default beállításai alapján nézzenek ki.
Azok a paraméterek, amiken módosítottunk, ezesetben mind valaminek a színét állítják. A színeket ezesetben kétféle módon adtam meg:
1.: {vörös,zöld,kék}, nem akarok mélyrehatóan belemenni az RGB színezés világába, de a lényeg, hogy a 3 szám a 3 fő szín világosságát adja meg 0 és 1 értékek között (ha szeretnénk 1-et beállítani, azt így tegyük: 1.0)
A másik lehetőség a hex színezés. Sose értettem, hogy ezt miért használják (én most azért használtam, mert fentebbről így másoltam ki), de aki ezt szereti, az a neten talál RGB - HEX konvertereket. Ezeket a kódokat idézőjelbe tegyük!
köszönöm a figyelmet.