Az Ubuntu.hu oldalon már több Ubuntu változatot is bemutattunk, azonban eddig valahogy az egyik legfontosabbra még nem került sor: ez pedig a Xubuntu. A Xubuntu nem igazán van benne a köztudatban, sokan csak annyit gondolnak róla, hogy ez egy fapados Ubuntu öreg és gyenge gépekre. Ez pedig nem is igaz: a Xubuntu hardverigénye valóban kisebb valamivel, mint az Ubuntunak, hiszen már egy 256 MByte memóriával rendelkező számítógépen is jól el lehet vele dolgozni, de azért ennél kevesebb esetén már a Xubuntu sem érzi jól magát. Ahogy azt az Ubuntu nyílt hét Xubuntu előadásán is elmondták, gyakori félreértés, hogy a Xubuntut csak régi gépekre szánnák: valójában a Xubuntu egy teljes értékű alternatíva azoknak, akik a legtöbbet akarják kihozni a gépükből. A legfőbb különbség az Ubuntu és a Xubuntu között, hogy a Xubuntu az XFCE grafikus környezetet használja, szemben az Ubuntuban használt Gnome-mal. Az XFCE ugyanazon a Gtk motoron alapul, amin a Gnome is, így első ránézésre is meglepően sok hasonlóságot fogunk felfedezni: Az ablakkeretek, görgetősávok, gombok stílusa, és az alapértelmezett alkalmazások is nagyon hasonlóak a két disztribúcióban. A Xubuntu telepítése éppen ugyanolyan egyszerű, mint az Ubuntu telepítése. Ebben nincs is semmi meglepő, ugyanis a Xubuntuban ugyanazt a telepítőt találjuk, mint az Ubuntuban. Mindössze pár kérdésre kell válaszolnunk, és máris megkezdődik a rendszer felmásolása a gépünkre. A Xubuntuban sok minden ismerős lesz azoknak, akik használtak Ubuntut korábban: a rendszer frissességéről ugyanaz a frissítéskezelő gondoskodik, amit már Ubuntuban is megszokhattunk. A csomagok telepítésére, eltávolítására pedig ugyanúgy a Synapticot használhatjuk. Az alapértelmezett alkalmazások nagy része is ismerős lesz: internetezésre a Firefox, csevegésre a Pidgin, filmek nézésére a Totem, grafikai munkára pedig a Gimp szolgál. Ugyanakkor persze vannak eltérések is: így levelezésre alapértelmezetten a Thunderbird klienst találjuk az Evolution helyett, a Rhythmbox helyett Listen szolgál a zenék rendezésére és hallgatására, a nagy tudású, de meglehetősen erőforrásigényes OpenOffice.org irodai programcsomag helyett a jóval takarékosabb Gnome irodai alkalmazásokat találjuk, az Abiword szövegszerkesztőt és Gnumeric táblázatkelezőt. Ha Ubunturól váltottunk nagyon sok mindent ismerős helyen fogunk találni. Talán a legfőbb különbséget a menü némiképp eltérő felépítésében fogjuk találni, hiszen a Rendszer menü elemei itt az Alkalmazások menüben kaptak helyet, és az XFCE konfigurálását egyetlen központi beállításkezelőből tudjuk elvégezni. Az XFCE-nek saját panel megoldása van, ami ugyan sok tekintetben nagyon hasonlít a Gnome-ban megszokotthoz, de azért nem teljesen ugyanúgy működik, és az elérhető appletek is mások. A Gnome megoldása talán rugalmasabb és többet nyújt, de az XFCE panelje is tökéletesen el tudja látni a feladatát. A Xubuntuban a Nautilus fájlkezelő helyett a Thunart találjuk. A Thunar felépítése kifejezetten minimalista, és letisztult. Talán itt lehet először igazán hiányérzetünk: Gnome alatt könnyedén elérhettük a fájlkezelőből az FTP szervereket, Samba vagy SSH megosztásokat. Xubuntu alatt erre külön alkalmazásokat, megoldásokat kell keresnünk. A nyílt héten tartott előadáson azonban elhangzott, hogy a Xubuntu következő, 9.04-es kiadása (Jaunty Jackalope) már támogatni fogja a Samba megosztások böngészését. A Xubuntu a mindennapi használatban nagyon jól teljesít: gyorsan és megbízhatóan működik, a felülete pedig kifejezetten barátságos. Én még hetekkel a kiadás előtt kezdtem az egyik gépen napi szinten a Xubuntu 8.10 akkor még fejlesztői változatát használni, és már akkor sem volt vele semmi gond. Az ebben található XFCE 4.4.2 nagyon érett, kiforrott grafikus környezetet kínál, aminek talán kevesebb szolgáltatása van, mint a Gnome-nak, de ettől még remekül lehet vele dolgozni. Szerintem mindenkinek érdemes vetnie rá egy pillantást, akinek felkeltette az érdeklődését ez a cikk, vagy egyszerűen csak kipróbálna valami mást is. További információk és letöltési lehetőség a Xubuntu hivatalos oldalán.