Az igazi Mátrix
Manapság már szinte minden háztartásban megtalálható legalább egy számítógép, amit sokszor az egész család használ. Minden korosztály megtalálhatja rajta a neki hasznos vagy épp szórakoztató alkalmazást, így valószínűleg mindennapos használatot élvez.
Szoftverek milliói közül válogathatunk igényeinknek megfelelően, ami sokszor komoly dilemmákat okozhat, hiszen képtelenek vagyunk dönteni melyik illik legjobban hozzánk, melyik ára a legjobb, melyik ad a legtöbb szabadságot.
Én most ezeket az úgynevezett „Szabad szoftvereket” szeretném bemutatni. Már a nevében is benne van, hogy mindenki szabadon használhatja őket, de nézzük át, hogy ez konkrétan mit is jelent. 1971-ben kezdett el az MIT-nél dolgozni Richard M. Stallman, a szabad szoftver mozgalom megalapítója. Akkoriban még csak kutatók néhány csoportja férhetett hozzá a kor legendás számítógépeihez, amiket közösen, rengeteg munkával fejlesztettek tovább. Azonban a '80-as évek elejére ezeket a közösségeket szétverték és különböző cégek saját, és zárt operációs rendszereket kezdtek el gyártani, amiket nem volt szabad többé még tudós kollégájuknak sem megmutatni. Így bár a feltételek megváltoztak, a legtöbb kutató elfogadta azokat és a fejlődés lelassult ugyan, de nem állt meg. Ekkor lázadt fel Richard Stallman s fogalmazta meg a szabad szoftverek alapelveit, miszerint:
* A program szabadon használható, bármilyen célra.
* A programot mindenki szabadon módosíthatja, igényei szerint. Hogy ez a gyakorlatban is megvalósulhasson, a forráskódhoz biztosítani kell a hozzáférést.
* A programot bárki továbbadhatja, akár ingyen, akár pénzért.
* A program módosított verziói szintén szabadon terjeszthetők, hogy a közösség is részesülhessen a fejlesztésekből.
Így kezdődött el az első nyílt forráskódú, így mindenki által hozzáférhető és szerkeszthető operációs rendszer fejlesztése, aminek a nevét ma már biztos sokan ismerik, ez a Linux. (Ha más nem is de egy jól lakott pingvin, azaz Tux, biztosan mindenkinek beugrik.) Ez az első s legfontosabb szoftver egy számítógép használatához. Az azóta eltelt néhány évtizedben számos Linux disztribúció került kifejlesztésre és az otthonokban is egyre több helyen találkozhatunk velük.
Sajnos még mindig, a legtöbben ha meghallják azt a szót hogy Linux két dolog jut eszükbe. Először, hogy az biztosan sokkal bonyolultabb, mint amit eddig megszoktak. Másodszor pedig, hogy elavult, és ha ingyenes biztosan nem lehet annyi mindenre használni, mint például azt a szoftvert amivel minden áruházban árulják a gépeket, munkaállomásokat. Nos ezt szeretném most megcáfolni!
Rengeteg Linux operációs rendszer lett kifejlesztve az otthoni használatra, mint film nézés, vagy internetezés, lemez írás, fájlcserélés, chat-elés, vagy bármi, amit megszoktunk eddig. A fiatalokat talán az tántoríthatja el, hogy a modern játékok nem futnak rajt, de egyre többet írnak Linuxra is. A jóöreg pasziánszról nem kell lemondanunk, és vannak különböző lehetőségek nagyobb játékok futtatására is. Mivel nyílt forráskódon alapul, így aki ért a programozáshoz még bővítheti, magára szabhatja munkaállomását, ezzel segítve másoknak is. Tagja lehet egy igen értékes közösségnek.
S pont ez a nyitottság teszi lehetővé, hogy senki se építhessen hátsó kapukat a legszemélyesebb tárgyunkba, ahol kémrobotok és vírusok tehetik tönkre minden elért munkánkat. Kiszolgáltatva információkat mindennapos szokásainkról, jegyzeteinkről. A legszemélyesebb adataink sokszor az asztal fiókokból kerülnek fel a virtuális közegbe, ahol szélesebb és színesebb felhasználási lehetőségeket találunk. Szeretteink fényképeit, videókat, tárolunk, blogokat, leveleket írunk, és világi szinten egyre több dolgot bízunk ezekre a „varázsdobozokra”. Legtöbbünk anélkül, hogy belegondolnánk ki és mire tudja felhasználni ezeket a bizalmas információkat, egyszerűen elfogadjuk azt, amit a kezünkbe adnak. Pedig pont ez miatt egyáltalán nem lenne mindegy, milyen közeget választunk ezek tárolására. A zárt forráskóddal ellátott dolgokba bármit beépíthetnek, ami érdekükben áll, a licenc értelmében, mi csak használatra kaptuk, sosem lesz igazán a miénk. Ha pedig egy ilyen szoftvert fejlesztő cég úgy dönt titkos ajtókat épít a háttérbe, gond nélkül megteheti.
A Linuxban ilyesmi nem fordulhat elő, hiszen ha valaki meg is próbálna ilyen kiszolgáltatott helyzetet teremteni, a közösség többi fejlesztői ezt rögtön észrevennék és javítanák. Egyre több helyen felismerik hogy ez egy rendkívül biztonságos alkalmazás s ez a rendszer akár iskoláknak, hálózatoknak, vagy a közszférában is használható lehet. Gyermekeinkre is jobban rászabhatjuk, ha szükséges bizonyos forrásokat vagy eszközöket letilthatunk amíg kisebbek, s később sokkal többet tanulhatnak az informatika világából a jobb átláthatóság miatt. Persze, mint minden újdonság ez is okozhat némi kihívást eleinte, de úgy gondolom ezen mindenki túljuthat ha szán egy kis időt az ismerkedésre. Számtalan fórumon találhatunk hasznos információkat, s ha mégis olyasmibe ütközünk amiről nincs leírás, segítőkész emberek válaszolnak kérdéseinkre. Sajnos vannak olyan hardver gyártók akik, csak zárt forráskódú rendszerre gyártják termékeiket, de ahogy terjed a Linux a világon előbb-utóbb nekik is érdekükben lesz váltaniuk stratégiájukon. Naponta olvasni olyan híreket, hogy cégek akik eddig szerződésben álltak bizonyos zárt szoftvereket gyártó cégekkel, felbontják ezt, s új fejlesztésekbe kezdenek. Vásárláskor érdemes ennek is utánanézni, mert minden ilyen tett egy kisebb forradalom a szabadságért. Persze nem kell rögtön ilyen drasztikus váltásba kezdenie senkinek se, a legtöbb nyílt forráskódú szoftvert ki lehet próbálni beavatkozás nélkül. Az operációs rendszereket többnyire Live CD-n adják ki, amiről módosítások nélkül elindul a gépünk. A többi felhasználói programot pedig kifejlesztik más rendszerekre például Windows-ra is, például Outlook helyett Thunderbird, Microsoft Office helyet OpenOffice, Photoshop helyett Gimp, MSN Messenger helyett aMSN, Windows Media Player helyett MPlayer és a végtelenségig lehetne sorolni. Így sok pénzt (vagy „kalózkodást” :P ) megspórolhatunk magunknak.
Világos Gerda