Mostanában egyre gyakrabban látok olyan témákat, ahol a problémát a megtelt partíciók okozzák.
Hogyan előzzük meg az ilyen helyzeteket.
1, Okos partícionálással. Bár az Ubuntunak elég 2-3 Gb hogy feltelepöljön, de a gyönge pont mindig a felhasználó, aki gondosan teletölti a saját könyvtárát klf. fájlokkal. És még maga a rendszer is "spájzolni" kezd mellette.
Tehát gondolkozzunk , Béláim, és ne higgyük azt hogy , hogy egy 40 Gb -os lemezen sokáig kényelmesen elfér egymás mellett egy Win, és egy Ubuntu.
2, Takarítsunk.
apt-get install bleachbit
És pucoljuk ki ami nem kell .
Két indítót fog csinálni a redszer menübe, egyet rootként , egyet meg nem.
A redszer pucolásához az előbbit nyissuk ki, és először állítsuk be a megtartandó lokalizációkat.
A magyar mellett javaslom az angolt (vagy amit jól értesz) megtartani, a többit NE.
Pipálgassuk ki a a takarítandó helyeket, és nézzük meg előnézetben mennyi feleleges dolog van a gépünkön.
3. Ha kevés a helyünk gondoljuk át mi nem kell .
Az az alkalmazás amit feltettél , megnéztél és azóta nem használtad NEM KELL.
Ugyanez vonatkozik a témékra, ikonkészletekre. Iszonyat helyet foglalnak. Azt tartsd meg ami kell, a többi csak junk, szemét.
4. Fényképeket, filmeket normális ember amúgy is biztonságos helyen tárol, külső vinyón, DVD-n, tehát , kivág, beilleszt, ill. lemezre ír :-D
5. Régi kernelek eltávolítása. Különösen , ha még korai verziójában telepítettük a rendszert, könnyen összegyűlhet akár négy-öt kernelünk is. A legfrissebb mellett minimum egyet , az előzőt tartsuk meg , hogy ha valami baj van a mostanival, legyen mivel bootolnunk, és helyrehozni a hibát.
A többit a Synapticban rákeresve tudjuk eltávolítani.
A használt kernel verzióját a uname -r paranccsal tudjuk meg .
Természetesen vannak a rendszer tisztításának kézi, vagy parancssoros módjai is, de aki ezeket ismeri , az biztosan használja is.
Itt most inkább az még kevéssé járatos társainknak szerettem volna a figyelmét felhívni a karbantartás fontosságára.