Sziasztok!
Gondolom, ti is tapasztaljátok úton-útfélen az emberi kicsinyesség megnyilvánulásait és hogy mennyire tudja egyesek szemét csípni, ha Linuxot használunk. Íme egy példa:
- Cégünk 4 éve kizárólag Ubuntut használ és ezt büszkén vállaljuk és hangoztatjuk. A teljes ügyvitel, levelezés, fejlesztés, stb. Ubuntun történik. A szervereinken is Ubuntu fut, és mert udvariasak vagyunk másokkal szemben, a leveleinket vírusirtó szűri, a kimenő dokumentumokat pdf vagy doc formátumban küldjük: ne küldjünk tovább fertőzött leveleket ill. könnyítsük meg a partnereink dolgát, stb.
- A minap egy nagyobb projekt kapcsán vártunk az egyik partnerünktől egy mailt, benne fontos műszaki infókkal. Meg is jött a mail, benne egy winmail.dat fájllal. Szóval a partnernek (nagy informatikai óriás a magyar piacon...) csak Outlook Express-re futja (az tesz minden mellékletet winmail.dat-ba. Szegénykém, csak ezt ismeri...)
Sebaj, elő az ytnef-fel ("ytnef -f . winmail.dat" oszt jólvan). Alapvetően óvatos vagyok, főleg ha informatikustól kapok levelet és pláne ha OE-ből küldi, tehát akkor terminálból indítom... Első meglepetés: nem volt telepítve az ytnef. Szóval mióta felraktam a Lucidot (2 éve), nem volt rá szükség (a Gutsy korában sok bejövő levelünknél kellett futtatnunk, de egy ideje már nem. Hja, a világ mégiscsak fejlődik...) Sebaj, pikk-pakk telepítve. Futtatás, majd kigúvadt szemmel néztem a terminalt mert nem akartam hinni a szememnek:
-Hát, a drága kolléga az 1 oldal A4-et docx-ben küldte (volt benne egy almondat, bolddal, tehát indokolt :-) ) de biztos ami biztos, a fájlnév PONTtal kezdődött (tudta hogy Linuxozunk) és érvénytelen kódolást tartalmazott (tudjátok, a Windows meg az ő kódolása...). Ez a drága aranyos ember azt gondolta, majd nem találom a mellékletet - hiszen a kibontott fájl rejtett - és szólok hogy "brü-hü-hü nekem Linuxom van, nincs meg a melléklet, jajjjj, jajjjj, most mit tegyek, küldd el újra, légyszi-légyszi.... " és erre ő majd jól megmondja hogy "az Ubuntu egy sz@r"
Hát nem... Viszont életemben először NEM konvertáltam a LibreOffice-ban szerkesztett fájlt, hanem úgy ahogy volt, odt-ben küldtem vissza.
Másnap jött az e-mail a másik cég műszaki igazgatójától hogy "brü-hü-hü ezt én nem tudom megnyitni, jajjj, jajjj, de a fiúk azt mondják, az van benne amit vártunk..."
Zárszónak csak annyit: itt nem Vérpisitke magánlevelezése folyt... Kicsit bűntudatom van, mert nem szoktam "visszaszívatni". Bár ahogy látom a megfelelelő embernek mégiscsak sikerült megnyitni az odt-t hiszen megcsinálta amit kellett. De mégis: muszáj minket mindig mindenkinek kóstolgatni?
