Az úgy kezdődött, hogy tavaly novemberben a helyi Karitászhoz bevittem egy kiöregedett és nálunk fölössé vált core2 duo gépet. 2,5“-os HDD volt benne, már ki tudja milyen okból. Erre tettem a Linux Mint MATE ízesítésű változatát, mert csak. Jó volt, egyébként a gyerek is azzal használta előtte. Gyuri bácsi pedig ravaszul kifigyelte, hogy a HDD csak 2,5“-os, és így éppen belefér egy régi laptopjába, ami amúgy vincseszter hiánya miatt (is) pihen egy ideje. És megdöbbent, hogy az átszerelt vinyóról zokszó nélkül indul és működik is a rendszer. Ezek után belepróbálta még jónéhány gépbe, és mindegyiken kenterbe verte az adott gépre eredetileg telepítve lévő Windowst. Elmondása szerint, minél öregebb gépbe tette, annál gyorsabb volt a Linux a Winhez képest. Ez indított el valamit, mert Gyuri bácsi ezt nem tartotta nagyon titokban, és hatására egy másik kedves ismerősöm igen régi, de amúgy használatban lévő laptopjára is Linux került a közreműködésemmel - ezúttal egy 32bites XFCE díszítésű Mint 19.3, ami még éppen elviselhető sebességet ad az öregecske AMD Turion 64 procival, de 4GB RAM-mal szerelt gépecskén. Ez persze relatív, mert az eredetileg rajta lévő Win7-hez képest eszeveszetten száguld.... A telepítés egyébként normálisan és egyszerűen ment. Hanem, ez az igazán kivénhedt csataló, a ze4200 más tészta. Ez már simán nagykorú :) AMD Athlon XP2200+ (mobil változata) van benne, és mindössze 512MB RAM. Ezt elsőre talán passzoltam is volna, mert tipikusan a „csipke terítőt rá“ kategória. De a tulajnak nagyon a szívéhez nőtt, mert ez a leges-legelső laptopja, igaz, gyakorlati haszna mára már nincsen. Másrészt a napokban nézegettem, hogy milyen kis igényű is lehet egy GUI. A lényeg, hogy megéreztem a kihívást, hogy valamilyen Linux kerüljön erre vénségre a rettenet lassú XP helyett. Nem kell, hogy szakajtson -ezen a gépen ez lehetetlen is-, de ha már működik rajta valami, akkor kezelje a PCMCIA USB2.0 adaptert, és az abba dugaszolt Wifi sticket. Jó kis szórakozás volt, elkezdtem pehelysúlyú disztrókat keresni. Lubuntu több féle változatától a Sparky Linuxon át minden félét kipróbáltam, de valahogy mindegyik rossz volt. Pl. nem kezelte a PCMCIA-t, vagy a szép reményű Antix éppen be sem bootolt. Pár hiába-disztró után felderengett, hogy töméntelen mennyiségű frizbinek nézek elébe, mire megtalálom a befutót, ha egyáltalán... Ezért célzott kereséssel felfedeztem, hogy van olyan boot-CD, ami aztán bebootol USB drive-ról. https://www.plop.at/en/bootmanager/download.html Lett is hamar egy ilyen bootCD-m. Tök jó cucc. Kár, hogy kekkre fagy, ha az ember hozzáér a billentyűzethez, márpedig az kell, mert pár nyíl, meg egy enter szükséges a megfelelő opció kiválasztásához. Valami fórumon más is panaszkodott erre, és ott volt a segítség is: BIOS-ban le kell tiltani a legacy USB támogatást, mert attól fordul keresztbe valami ott belüle. Nosza. És tényleg! Így már viszonlyag környezettudatosan próbálgattam a különböző rendszereket. Debian 6, 8, 9, 10 LXDE is kipróbálva. A 10 egy kicsit lassúcska volt, de MINDEN működött rajta. A 9 kicsit újabb kernellel, valamivel lassabban, lényegében ugyanazt adta, mint a 8-as. A 6-oson sehogyan sem bírtam működésre késztetni a wifi sztikket. Úgyhogy maradt a 8-as, mert a wifi sztikk firmware-jét a 10-esből elfogadta, ráadásul egy rövid ideig még támogatott is. Szóval, a tendernyertes a Debian 8.11 + LXDE Erről írok kicsit részletesebben. Letöltöttem hát a netinst isot: https://cdimage.debian.org/mirror/cdimage/archive/8.11.1/i386/iso-cd/debian-8.11.1-i386-netinst.iso és kiírtam egy pendrive-ra. A bontószökevény erről szépen elindul, és a 100Mbit-es ethernetjén sokkal gyorsabban gyűjti be a telepíteni való csomagokat, mintha a pendrive-ról kéne neki USB1.0-ról. A lényeg, hogy itt végigzavarok egy telepítést, és tasksel-nél kérem az LXDE telepítését. Amikor ez kész, akkor jön a kövektező művelet. Alapból PAE kernelt kapok, és ez megy is. Csak hogy nem lehet állítani a képernyő fényerejét, meg kikapcsolni a gépet. Korábbi tapogatózásaimban már kiderítettem, hogy az ACPI nem mindegyik kernellel működik ezen a rozsdás vason. Kell tehát egy non-pae kernel: sudo su apt install linux-image-586 reboot Ezután már az ACPI is működik, lehet tekergetni a kijelző fényét, stb, valamint leállításkor ki is kapcsol a gép. A következő az, hogy a WICD (LXDE hálózatkezelője) fabatkát sem ér, ezért azt kinyírom, és jön helyére a network-manager: apt purge wicd* apt install network-manager network-manager-gnome Így majd a wifi is működni fog, és az LXDE felületen állítgathatom a network-manager segítségével, de még előbb kell a firmware. Ezt én a /home könyvtárban előkészítettem, mert odamentettem a 10-esből (ahol is csont nélkül működött) :) mkdir /lib/firmware/rtlwifi cd /home/fwbkup/rtlwifi cp * /lib/firmware/rtlwifi És voilá, ha most bedugdozom a wifisztikket, akkor a grafikus felületen már beállíthatom a hálózatot. Nekem tetszik, ha a tapipadon lehet koppintani, és még jobban, ha ezt a gép bal-klikknek értelmezi :) Ezért létrehozom a /etc/X11/xorg.conf.d/20-tapipad.conf fájlt a következő tartalommal: Section "InputClass" Identifier "touchpad catchall" Driver "synaptics" MatchIsTouchpad "on" Option "TapButton1" "1" Option "TapButton2" "3" Option "TapButton3" "2" Endsection Újraindítás, vagy service lightdm restart után lehet koppintani (és hatása is lesz!) a tapipadon. Ennek az egésznek így a boot ideje most 38 mp (GRUB-tól a bejelentkező képernyőig), illetve onnantól, hogy a bejelentkezéshez leütöm az entert, további 15mp amíg a desktop felépül. Bejelentkezés után kicsivel 200MB alatt használ RAM-ot. A Debian 8 által adott Libreoffice Writere 16 mp alatt indul. Firefox (68.4.1ESR) bizony várat magára: 34mp, mire hadrafogható. Ez még nem elviselhetetlen, de azért a böngészés nem túlzottan nagy élmény egy i5 ös után ;) Szóval, a masina egyértelműen csipketerítő-pozitív, de azért még működhet, ha nagyon-nagyon muszáj :)))
Üdvözöljük az ubuntu.hu oldalán
Kaland: HP ze4200 laptop újratelepítése
Hozzászólások (8)
A hozzászólások nem engedélyezettek ennél a cikknél
Az úgy kezdődött, hogy tavaly novemberben a helyi Karitászhoz bevittem egy kiöregedett és nálunk fölössé vált core2 duo gépet. 2,5“-os HDD volt benne, már ki tudja milyen okból. Erre tettem a Linux Mint MATE ízesítésű változatát, mert csak. Jó volt, egyébként a gyerek is azzal használta előtte. Gyuri bácsi pedig ravaszul kifigyelte, hogy a HDD csak 2,5“-os, és így éppen belefér egy régi laptopjába, ami amúgy vincseszter hiánya miatt (is) pihen egy ideje. És megdöbbent, hogy az átszerelt vinyóról zokszó nélkül indul és működik is a rendszer. Ezek után belepróbálta még jónéhány gépbe, és mindegyiken kenterbe verte az adott gépre eredetileg telepítve lévő Windowst. Elmondása szerint, minél öregebb gépbe tette, annál gyorsabb volt a Linux a Winhez képest. Ez indított el valamit, mert Gyuri bácsi ezt nem tartotta nagyon titokban, és hatására egy másik kedves ismerősöm igen régi, de amúgy használatban lévő laptopjára is Linux került a közreműködésemmel - ezúttal egy 32bites XFCE díszítésű Mint 19.3, ami még éppen elviselhető sebességet ad az öregecske AMD Turion 64 procival, de 4GB RAM-mal szerelt gépecskén. Ez persze relatív, mert az eredetileg rajta lévő Win7-hez képest eszeveszetten száguld.... A telepítés egyébként normálisan és egyszerűen ment. Hanem, ez az igazán kivénhedt csataló, a ze4200 más tészta. Ez már simán nagykorú :) AMD Athlon XP2200+ (mobil változata) van benne, és mindössze 512MB RAM. Ezt elsőre talán passzoltam is volna, mert tipikusan a „csipke terítőt rá“ kategória. De a tulajnak nagyon a szívéhez nőtt, mert ez a leges-legelső laptopja, igaz, gyakorlati haszna mára már nincsen. Másrészt a napokban nézegettem, hogy milyen kis igényű is lehet egy GUI. A lényeg, hogy megéreztem a kihívást, hogy valamilyen Linux kerüljön erre vénségre a rettenet lassú XP helyett. Nem kell, hogy szakajtson -ezen a gépen ez lehetetlen is-, de ha már működik rajta valami, akkor kezelje a PCMCIA USB2.0 adaptert, és az abba dugaszolt Wifi sticket. Jó kis szórakozás volt, elkezdtem pehelysúlyú disztrókat keresni. Lubuntu több féle változatától a Sparky Linuxon át minden félét kipróbáltam, de valahogy mindegyik rossz volt. Pl. nem kezelte a PCMCIA-t, vagy a szép reményű Antix éppen be sem bootolt. Pár hiába-disztró után felderengett, hogy töméntelen mennyiségű frizbinek nézek elébe, mire megtalálom a befutót, ha egyáltalán... Ezért célzott kereséssel felfedeztem, hogy van olyan boot-CD, ami aztán bebootol USB drive-ról. https://www.plop.at/en/bootmanager/download.html Lett is hamar egy ilyen bootCD-m. Tök jó cucc. Kár, hogy kekkre fagy, ha az ember hozzáér a billentyűzethez, márpedig az kell, mert pár nyíl, meg egy enter szükséges a megfelelő opció kiválasztásához. Valami fórumon más is panaszkodott erre, és ott volt a segítség is: BIOS-ban le kell tiltani a legacy USB támogatást, mert attól fordul keresztbe valami ott belüle. Nosza. És tényleg! Így már viszonlyag környezettudatosan próbálgattam a különböző rendszereket. Debian 6, 8, 9, 10 LXDE is kipróbálva. A 10 egy kicsit lassúcska volt, de MINDEN működött rajta. A 9 kicsit újabb kernellel, valamivel lassabban, lényegében ugyanazt adta, mint a 8-as. A 6-oson sehogyan sem bírtam működésre késztetni a wifi sztikket. Úgyhogy maradt a 8-as, mert a wifi sztikk firmware-jét a 10-esből elfogadta, ráadásul egy rövid ideig még támogatott is. Szóval, a tendernyertes a Debian 8.11 + LXDE Erről írok kicsit részletesebben. Letöltöttem hát a netinst isot: https://cdimage.debian.org/mirror/cdimage/archive/8.11.1/i386/iso-cd/debian-8.11.1-i386-netinst.iso és kiírtam egy pendrive-ra. A bontószökevény erről szépen elindul, és a 100Mbit-es ethernetjén sokkal gyorsabban gyűjti be a telepíteni való csomagokat, mintha a pendrive-ról kéne neki USB1.0-ról. A lényeg, hogy itt végigzavarok egy telepítést, és tasksel-nél kérem az LXDE telepítését. Amikor ez kész, akkor jön a kövektező művelet. Alapból PAE kernelt kapok, és ez megy is. Csak hogy nem lehet állítani a képernyő fényerejét, meg kikapcsolni a gépet. Korábbi tapogatózásaimban már kiderítettem, hogy az ACPI nem mindegyik kernellel működik ezen a rozsdás vason. Kell tehát egy non-pae kernel: sudo su apt install linux-image-586 reboot Ezután már az ACPI is működik, lehet tekergetni a kijelző fényét, stb, valamint leállításkor ki is kapcsol a gép. A következő az, hogy a WICD (LXDE hálózatkezelője) fabatkát sem ér, ezért azt kinyírom, és jön helyére a network-manager: apt purge wicd* apt install network-manager network-manager-gnome Így majd a wifi is működni fog, és az LXDE felületen állítgathatom a network-manager segítségével, de még előbb kell a firmware. Ezt én a /home könyvtárban előkészítettem, mert odamentettem a 10-esből (ahol is csont nélkül működött) :) mkdir /lib/firmware/rtlwifi cd /home/fwbkup/rtlwifi cp * /lib/firmware/rtlwifi És voilá, ha most bedugdozom a wifisztikket, akkor a grafikus felületen már beállíthatom a hálózatot. Nekem tetszik, ha a tapipadon lehet koppintani, és még jobban, ha ezt a gép bal-klikknek értelmezi :) Ezért létrehozom a /etc/X11/xorg.conf.d/20-tapipad.conf fájlt a következő tartalommal: Section "InputClass" Identifier "touchpad catchall" Driver "synaptics" MatchIsTouchpad "on" Option "TapButton1" "1" Option "TapButton2" "3" Option "TapButton3" "2" Endsection Újraindítás, vagy service lightdm restart után lehet koppintani (és hatása is lesz!) a tapipadon. Ennek az egésznek így a boot ideje most 38 mp (GRUB-tól a bejelentkező képernyőig), illetve onnantól, hogy a bejelentkezéshez leütöm az entert, további 15mp amíg a desktop felépül. Bejelentkezés után kicsivel 200MB alatt használ RAM-ot. A Debian 8 által adott Libreoffice Writere 16 mp alatt indul. Firefox (68.4.1ESR) bizony várat magára: 34mp, mire hadrafogható. Ez még nem elviselhetetlen, de azért a böngészés nem túlzottan nagy élmény egy i5 ös után ;) Szóval, a masina egyértelműen csipketerítő-pozitív, de azért még működhet, ha nagyon-nagyon muszáj :)))
Az ACPI és a PAE két jelentősen eltérő funkciót lát el. Ezért személy szerint érdekelne, miféle kapcsolat miatt oldotta meg nálad a problémákat. Másik dolog, Debian-nál a firmware cuccok is elérhetőek, csak azt hiszem, engedélyezni kell a non-free tárolót (vagy valami hasonlót). Böngészőből úgy tudom, találni kevésbé súlyosat is.
lev258"engedélyezni kell a non-free tárolót" /etc/apt/sources.list -ben hozzá is adom, és ilyesmi lesz: deb http://deb.debian.org/debian/ jessie main contrib non-free apt update; apt install firmware-linux-nonfree Csak sajnos, vagy nincs ott a kellő firmware, vagy egyszerűen mégsem működik. "ACPI és a PAE két jelentősen eltérő funkciót lát el" Arra figyeltem fel, hogy a nagyon régi disztróknál működött az ACPI azon része, amivel a képernyő fényét lehet például állítani. Az újabbaknál meg nem. És ezen bogarásztam, próbálkoztam acpi=force meg acpi=strict paraméterekkel indítani a kernelt, hátha. Az acpi=force mintha működött volna a 10-esnél, de már ebben nem vagyok biztos. A PAE kerneleknél hiába erőlködtem, a képernyő olyan fényes maradt, mint bootoláskor ahogy a BIOS hagyta. Ellenben a non-pae kernelnél azonnal működött... először azt hittem, az acpi=force miatt, de azután is jó volt, hogy azt kivettem. Ha tippelnem kéne, akkor a ráncos BIOS lehet az oka. Egyébként akkor érdekelne a PAE, ha volna benne 4GB RAM. De így 512MB mellett, azt hiszem, mindegy :)
"XFCE díszítésű" :Đ
Fórumnavigáció