A magam részéről teljesen egyetértek Dokijoval: számomra is nagyon idegesítő az állandó jelszókérés, sőt szinte mindenki számára, akit ismerek, csak ők nemigen fognak linux fórumokba írogatni, mert nem ér nekik annyit az egész, inkább szépen visszamennek vindózra. Ami azt illeti, nekem nagyon ellenszenves az a gőg, amivel linuxosok kezelik az ilyen segítségkéréseket: "ha nem tetszik, hogy ilyen a linux, használj vindózt" - vagy ugyanez pepitában. Miért nem lehet elfogadni, hogy vannak, akiket ez az állandó jelszókérés zavar? Oké, hogy figyelmeztetni kell a változtatás veszélyeire, de azt gondolom, ahhoz elég egy bejegyzés és két mondat, aztán ő majd eldönti, hogy a tanács ellenére kiüti a jelszót vagy nem. Miért kell minden hozzászólónak újra meg újra elmondania? Aki kérdez, az segítséget kér, nem kioktást.
Tudomásul kellene venni, hogy a legtöbben egyszerűen csak használni szeretnék a linuxot (vagy bármilyen oprendszert), nem buherálni, de nagyon szívesen leszakadnánk a vindózról. Szerintem ezeket a felhasználókat illene barátságosan fogadni, és a fejlesztőknek is felismerni azt az igényt, hogy sokan szeretnék más módon használni a rendszert, ezért beleépíteni az egyszerű váltás lehetőségét: adott esetben a kényelmesebb és a biztonságosabb használat között.
Nekem egyébként az tette be a kaput, hogy már másodszor futok bele, hogy az Ubuntu nem fogadja el a jelszavamat, és nem tudok telepíteni semmit. Pedig ez már egy másik, újratelepített verzió, vadiúj Ubuntu, és nem tudok rájönni, hol a hiba. Nem tudom, ki az, aki azzal akarja elcseszni a fél életét, hogy próbál rájönni arra, hogy mi nem oké, ahelyett, hogy egyetlen kattintással megszabadulna a jelszókéréstől, és telepítené, amire szüksége van.