Nos, miután kimerült a kutatásról és a hipotézisekről szóló rész újdonsága, posztolom is a következő falatot. Az előzőekhez hasonlóan várom a kommenteket, kérdéseket. Továbbá javaslatokat arra, hogy miképpen tudnám nektek megmutatni az ábrákat, táblázatokat?
Előre is köszönöm! :) Tehát, amit ígértem:
A kérdőívek általános elemzése
A minta nemek szerinti megoszlása nem hozott nagy meglepetést, hiszen egy ilyen
témában inkább a férfiak szoktak komolyabban vizsgálódni, és így volt ez most is. A Linux felhasználóknak szánt kérdőívet 25 fő töltötte ki a 20-szal szemben, de ez a többletadat nem torzítja az eredményeket a mintában szereplő egyének homogenitása miatt. A Windows felhasználók esetében a 20 főből mindössze 3 hölgy töltötte ki a kérdőívet, míg a Linux felhasználók között egyetlen női kitöltő sem akadt. A foglalkozások szerinti megoszlás sem hordozott magában semmi meglepőt. Alapvetően elmondható, hogy a Linux felhasználók köre sokkal változatosabb munkakörökben foglalkoztatott, mint Windows-t használó társaik. Ennek oka az, hogy míg a Linux felhasználók a társadalom bármely szegletéből kikerülhettek, hiszen egy fórum közösségéről van szó, addig a Windows felhasználók szinte kivétel nélkül egyetemisták voltak. Ezt mutatja az is, hogy a Windows felhasználók körében a legtöbben magukat az „Oktatás/Tudomány” területére tették (2. számú melléklet). Egyéb demográfiai adat bemutatása nem szükséges, hiszen csak akkor lenne fontos, ha azok meghatároznák az egyes rendszerekkel szembeni attitűdöt. Ezt legjobban a Linux felhasználók életkorának sokszínűsége mutatja.
Ha bármilyen kapcsolat állna fenn az életkor és valamelyik operációs rendszer
preferálása között, akkor itt kevésbé széles spektrumot kellene, hogy a lássunk. Hasonló a helyzet a Linux felhasználók foglalkozása tekintetében, melyet elemző táblát a 2. számú mellékletben feltüntettem.
A minta általános elemzésénél ezért fontosabb azokat a válaszokat hangsúlyozni,
melyek következtetni engednek az egyes attitűdökre. Ilyen kérdés volt például az, hogy milyen operációs rendszer fut a megkérdezettek számítógépén. A Windows
felhasználóknál 20 esetből 19-szer csak Windows van telepítve, melynek különösebb
vizsgálata nem indokolt. A Linux felhasználók esetében viszont már igen, hiszen
köztudott, hogy munkában inkább a Windows-t preferálják, illetve csak azt tudják
használni, mert a munkahelyükön nincsen más lehetőségük.
A fenti feltételezés jogosságát az is bizonyítja, hogy a 25 főből mindössze 1 volt, aki a
munkája során is Linuxot használt (lásd a 2. számú mellékletben). Egy további érdekes jellemző lehet, hogy a két tábor tagjai milyen egyéb rendszereket próbáltak ki eddig. Ezzel tulajdonképpen a változtatásra való hajlandóságot lehet mérni, hiszen elég nehéz jövő vár a nyílt forráskódú programokra egy olyan társadalomban, mely csak a „mainstream” irányzatot követi, és nem hajlandó semmi új, eddig ismeretlen felé nyitni. Itt főként a Windows-t használókat szeretném a dolgozatban szemléltetni, mivel a Linux-felhasználók egyik jellemzője az, hogy másfelé is kitekintenek. Ezzel szemben a Windows-t használókat úgy képzelhetjük el, mint akik rá sem bírnak nézni egy eddig ismeretlen operációs rendszerre, de az eredmények mást mutatnak.
Ám még mielőtt azt hinnénk, hogy a Linux felhasználók teljesen eloszlanak a 250-nél
is több kiadás között, náluk is megfigyelhető az erős centralizálódás egy bizonyos irány felé. Az utóbbi néhány évben egyre több olyan disztribúció jelent meg, melyek igyekeznek azt a felhasználói élményt nyújtani, mint kereskedelmi társaik. Mindez persze azzal is társul, hogy egyre könnyebb és egyszerűbb használni az újabb Linuxokat. Attitűdelemzési szempontból fontos lehet a két tábor jellegzetességeinek egymáshoz közeledése. A 2. számú mellékletben található ábrán szeretném bemutatni, hogy az ismertebb kiadások között miképpen oszlanak meg az egyes felhasználók. Az általános elemzés utolsó részében a két tábor rangsorolására térnék ki bővebben. A kérdőív egyik kérdése volt, hogy mindkét tábornak rangsorolnia kellett a három legismertebb operációs rendszert: a Windows-t, a Linuxot és a Mac OS X-t. A vizsgálat érdekes eredményeket mutat, hiszen az előre elképzelt arányok megfordulnak. A Linux felhasználók kevésbé jóra értékelik az általuk használt operációs rendszert. Ez kiváló kiindulópontot jelent a továbbiakra nézve, hiszen ellentmondásba kerülhet az attitűdre vonatkozó válaszokkal. A következő grafikon bemutatja a Linux felhasználók személyes preferenciáit.
Látszik tehát, hogy a felhasználók inkább az Apple operációs rendszerét tartják jónak,
ami annak tudható be, hogy ők sokkal inkább tisztában vannak a Linuxok jelenlegi
hibáival, mint azok, akik nem használják napi szinten. A Windows semleges pozícióba
való helyezése annak tudható be leginkább, hogy ezzel elismerik a rendszer képességeit, de a Windows-zal szembeni általános ellenállás miatt nem is tartják igazán jó operációs rendszernek. Erre bővebb magyarázatot a Windows-t lefestő általános attitűd fog adni, melyet később tárgyalok. Noha meglepetés ez a rangsor, de alapos okok húzódnak a háttérben, melyekre csak egy sokkal alaposabb és nagyobb mintát vizsgáló kutatás deríthet maradéktalanul fényt. A Windows felhasználók esetében ugyanez a kétértelműség figyelhető meg, mivel sokkal kritikusabbak saját rendszerükkel szemben, mint a másik tábor tagjai. Mindössze egy válaszadó tartotta a legjobb elérhető rendszernek, mindenki más harmadiknak, vagy annál rosszabbnak a másik két lehetőséghez képest. Az Apple operációs rendszerének megítélése szintén ellentétes eredménnyel zárult. Már nem figyelhető meg az a kiegyensúlyozottság, mint korábban, hiszen főleg a harmadik helytől lefelé sorolták a megkérdezettek. Ugyanez tapasztalható a Linux esetében, de ez nem jelent változást, mivel a másik tábor is hasonlóan vélekedett erről a rendszerről. Az
eredményeket a következő ábra szemlélteti.
A fenti ábrák és azok magyarázata arra szolgált, hogy általános képet adjak a minta
összetételéről, és előzetes preferenciáiról. Nem bocsátkoztam részletesebb, kereszttáblás elemzésbe, mivel a legelső ábra jól mutatja, hogy a demográfiai adatok kevésbé befolyásolják a válaszokat. Ez látható volt az ellentmondásos eredményekben is, melyekre külön felhívtam a figyelmet. A fentiek leginkább a következő rész felvezetésére szolgáltak, mely az elemzés középpontja és legfontosabb eleme. Az attitűdök elemzése során szeretnék visszautalni az ábrákra, melyeket korábban bemutattam. Felmerülhet a kérdés, hogy az utolsó, még általános kategóriába sorolt kérdés, mely a rangsorokkal volt kapcsolatos, miért nem tartozik az attitűdelemzések közé? A válasz az, hogy a személyes véleményeket szeretném úgy bemutatni, hogy a válaszadóknak ne kelljen egymáshoz viszonyítani a két rendszert. Így minden mellékes hatás nélkül fejezhetik ki preferenciáikat a lehető legszemléletesebb módon: megszemélyesítéssel, illetve kivetítéssel. A következő részben ezeket a válaszokat fogom behatóan elemezni, majd a szükséges következtetéseket levonni, melyek alapján a dolgozat céljául szolgáló becslés meghozható.
