szim"Szerintem az embernek négy nagyon alapvető dologra van szüksége:..."
...Ám az emberek nem állnak meg ennyinél és ezért tudtuk felállítani a Maslow piramist. Aki mégis megelégszik ennyivel, annak pedig nincs megtiltva, hogy elhagyja a civilizációt és boldogan éljen tovább...
"A gyermek halandóság valóban nagy az ő világukban, mert tetszik vagy nem, működik a természetes szelekció"
Úgy érzem ezzel egy gyászolót se vígasztalnál meg. Másfelől pedig a természetes szelekció, mint fogalom nem erről szól, hanem arról, hogy a szaporodásra képes egyedek utódai között az előnyös jellegzetességek gyakorisága megnő, míg az előnytelen jellegzetéseg gyakorisága csökken. De ezek apró jellegzetességek és nem olyan drasztikus változások, amik halálhoz vezetnek. A folyamat a fejlődést szolgálja és nem a visszafejlődést, ezért teljesen életképtelen utód nem születhet genetikailag egészséges szülőktől. A gyermekhalandóság egyik legfőbb oka az, hogy például a szülés nem megfelelő környezetben történik, hanem a porban a jaguárwc-től egy méternyire és ez egy újszülöttnek végzetes lehet.
"meg persze az éhínség Afrikában amit nem ők teremtettek maguknak..."
Ők teremtették maguknak azzal, hogy nem léptek egyről a kettőre. Nem egy gyarmatot láttunk a történelem folyamán, ami fellázadt és saját kezébe vette a sorsát. Ők ezzel a lehetőséggel nem éltek.
"A mi nagy orvostudományunk sem tud semmit kezdeni a rákkal, meg az érrendszeri betegségekkel és még nagyon sokat mondhatnánk."
Mert a fejlődés lépésenként történik. A technika mindenre megoldást nyújthat idővel, de engem már így is meggyőzött, hogy egy tüdőgyulladás esetén nem imádkozással próbál meg gyógyítani. A jövő technikai eljárásai pedig mindenre megoldást nyújthatnak.
"de nézünk csak meg egy bennszülöttet hogyan fut 60 évesen, vagy milyen a fogazata?"
Példát mindenre lehet találni...
Nem egy 60 évesről tudunk, aki még mindig odateszi magát xy sportban és tökéletesen érzi magát. Mindenki maga választja meg az életmódját. Attól, hogy van már tv, nem kötelező egész nap azt nézni...
"szerintem ezt még te sem vitatod, hogy edzettebbek és egészségesebbek mint mi"
Példát és ellenpéldát mindenre találhatsz. Láttam már kövér törzsfőnököt és edzett városi embert is. :)
"Szóval halál ott is van meg nálunk is, csak ezt ők normálisabban dolgozzák fel."
Szerintem néptől és nézőponttól függ. Nem szabad általánosítani. A hinduknál a mai napig van olyan szokás, ami szerint a holttestet a lehető leghamarabb meg kell semmisíteni (elégetik egy folyóparton), mielőtt az ártó szellemek a hatalmukba kerítik. Ezután a lélek könnyen kiutat talál a túlvilágra. Ezzel szemben az ősi nasca indiánok ülve temették el a holtakat (kezdetleges mumifikálás után), hogy azok a természetben éljenek tovább.
Ez már teljesen emberfüggő, hogy kinek melyik tetszik jobban és nem szabad általánosítani, vagy egyet megjelölni "normálisként".
Másfelől pedig ajánlom Aubrey de Grey és Paul Berg munkásságát. A technika a halálnál is erősebb lehet a jövőben és ez sok mindent meg fog változtatni.
"A művészek pedig manapság fejlett technikával dolgoznak és az eredmény látványos, de sajnos szakmaként űzik tevékenységüket, ami teljesen távol áll az igazi önfeledt alkotástól."
Megint mozgolódást érzek van Gogh sírjának területén. Ő tipikusan olyan festő volt, akit nem ismertek el a korában. Festésből nem tudott megélni és pusztán a saját érzelmei miatt alkotott. Azt, hogy "kisgyerekek firkálását" felhoztad inkább nem jellemzem.
Az ősi törzsekben a varázslók kiemelt szerepet töltöttek be a közösség életében. Ők feleltek az esők elhozásáért, a sikeres vadászatokért is és bizonyos helyeken ezt barlangrajzokkal valósították meg. Ha nem végezték jól a dolgukat, akkor bizony előfordult, hogy nem kaptak újabb lehetőséget és halállal bűnhődtek. Nem kaptak élelmet a törzstől és sorsára hagyták, kivégezték őket, esetleg áldozatként lettek bemutatva.
Ahol nem a sámánok rajzolgattak, ott az erre kijelölt emberek végezték a dolgukat, akiket valószínűleg a törzsfőnök, az alfahím osztott be a feladatra.
Szerintem ezen esetekben inkább látszik, hogy az ember azért dolgozik, hogy a környezetében a munkájáért cserébe elismerést találjon és fedezze az alapvető szükségleteit. = munka
"Nagy általánosságban azt kell, hogy mondjam, a mi világunkban már minden csak látszólagos. Mű."
Ha úgy szemléled, akkor az lesz.