Az utóbbi idők egyik legfelkapottabb digitális eszköze az ASUS Eee PC névre keresztelt ultra hordozható számítógépe. A sikerét jól jelzi, hogy már karácsony előtt vevőre talált a 350 ezredik példány, ami rendkívül figyelemre méltó eredmény, hiszen a készülék nem sokkal korábban, október 16-án debütált a Taipei-ben rendezett Computex informatikai kiállításon. A kis gép olyannyira sikeres, hogy a gyártó alig győzi kielégíteni a vásárlók igényeit. Sajnos valószínűleg ez az egyik legfőbb oka annak, hogy a készülék hivatalosan még mindig nem jelent meg a hazai piacon.
Szerencsére azonban azért Magyarországra is eljutott már pár példány - az egyiket pedig volt szerencsénk a kezeink közé kaparintani. Ami rögtön feltűnt, hogy a gép rendkívül kis méretű. Persze korábban is olvashattuk, például a Wikipedia ASUS Eee PC szócikkében, hogy a gép 225 x 165 milliméteres méretű, a súlya pedig nem egészen egy kiló (egészen pontosan 920 gramm), de mindez teljesen más értelmet nyer, ha az ember a kezébe veszi a gépet. Akkor pedig még látványosabb, ha odateszi egy átlagos, 15,4"-es laptop mellé.
A gép meglehetősen masszív benyomást kelt, és mivel nem hagyományos merevlemez van benne, hanem mozgó alkatrészt nem tartalmazó SSD (Solid-state drive), ezért valószínűleg jól viseli a mindennapos hurcolást is. Az általunk kipróbált példányhoz adtak egy puha tokot is, így attól sem kell félnünk, hogy a táskánkban lévő lakáskulcs esetleg megkarcolja a gép oldalát, ha csak hanyagul melléejtjük.
Egyébként a hordozhatóság tekintetében az Asus Eee PC a MID-ek (Mobile Internet Device, vagyis mobil internetes eszköz - legismertebb képviselője a Nokia N770, N800, N810-es sorozat), és a hagyományos subnotebookok (12 colos kijelzővel szerelt laptopok) között áll. A zsebünkbe nem igazán tudjuk belecsúsztatni (bár a görkorcsolyázó gimnazisták ebben a tekintetben képesek meglepetéseket okozni), de egy átlagos táskában kényelmesen elfér, nincs szükség mellé külön laptop táskára. Ezek után persze jogos a kérdés: node hogy áll a gép a használhatósággal?
Nos, a készüléken a Debian alapú Xandros egy speciális változata fut gyárilag, amit kifejezetten a kis gép adottságaihoz és kijelzőjéhez igazított - minket azonban inkább az érdekelt, hogy mennyire alkalmas Ubuntu futtatására. Igazából három dolog miatt aggódtunk: Mennyire támogatja az Ubuntu a hardvert, szűkös lesz-e a kisméretű kijelző felbontása, és elég lesz-e a teljesítménye az aprócska gépnek.
A telepítés, optikai meghajtó hiányában nem annyira egyszerű, hiszen előbb egy pendrive-ra elő kell készítenünk az Ubuntut telepítésre. Ha van USB-s optikai meghajtónk, akkor ezt a lépést megspórolhatjuk, ennek hiányában szükségünk lesz egy legalább 1 Gbyte-os pendrive-ra. Mi ennek a leírásnak a lépéseit követtük, és bár a végén azt éreztük, hogy ezt lehetne egyszerűbben is (a telepítéshez nincs szükségünk a persistent módra), a dolog végülis tökéletesen működött.
Miután előkészítettük a pendrive-ot, bootoljuk fel róla az ASUS Eee PC-t. Ehhez bekapcsolás után az F2 billentyű megnyomásával be kellett lépni a bios-ba, és megváltoztatni a bootolás sorrendjét, hogy a gép a pendrive-ról induljon. Fontos, hogy a bootolás közben a gépet egy UTP kábellel csatlakoztassuk a hálózathoz, különben a rendszer nem fogja felismerni az ethernet kártyát. A boot menüben válasszuk a start or install Ubuntu lehetőséget (vagyis a persistent módra nem lesz szükségünk), így a rendszer hamarosan elindul.
Az Ubuntu 7.10-es rögtön helyesen ismerte fel a monitor felbontását, működött a tapipad (a görgőfelülete is), volt hang, és ha a bootolás folyamán be volt dugva a hálózati kábel, akkor internetezni is rögtön tudunk vele. Sőt, a Compiz Fusion is azonnal működik, méghozzá ugyanolyan szépen és akadásmentesen, mint egy sokkal nagyobb asztali gépen. Ha azonban elindítjuk a telepítőt, akkor azzal kell szembesülnünk, hogy sajnos az ablakok kilógnak a képből - hát igen, a kijelző 800x480 pixeles felbontása értelemszerűen kisebb, mint a sokszorta nagyobb méretű monitoroké.
Persze ez nem lehet akadály: az ALT+F2 billentyűkombinációt lenyomva futassuk a gconf-editor beállító alkalmazást, és keressük meg a apps -> compiz -> plugins -> move -> allscreens -> options pontot, és a constrain_y pont mellől vegyük ki a pipát. Ezt követően Alt+bal klikkel bármelyik pontján meg tudjuk ragadni az ablakokat, és fel tudjuk annyira tolni, hogy az alját is lássuk. Így már könnyedén elvégezhetjük a telepítést. A particionálást én az Ubuntura bíztam (Guided - Use entire disk), és remekül meg is oldotta a feladatot.
A telepítés után a gépet újraindítva máris használhatjuk az Ubuntut - de még pár dolgot érdemes megtenni, hogy valóban használható legyen a gép. Először állítsuk át megint a gconf-editor-ban, amit az előbb is megtettünk. Ezt követően indítsuk el a Synapticot, és vegyük ki a pipát a CD Rom mellől, majd kattintsunk a frissítés gombra - így minden csomagot a netről fog letölteni, nem pedig CD-n fogja keresni.
Sajnos egy-két dolog nem működik alapból: az Ubuntu nem ismeri fel rögtön az ASUS Eee PC WiFi kártyáját, ha elküldjük szundítani (suspend), akkor utána nem ébreszti fel a monitort, és a leállításnál is nekünk kell a végén kikapcsolnunk a számítógépet. Mindezekre azonban szerencsére könnyedén találhatunk megoldást az Eee PC felhasználók wiki oldalán. Ha pedig az elején megbirkóztunk az Ubuntu telepíő pendrive elkészítésével, akkor ez már biztosan nem fog gondot okozni.
A fenti lépések elvégzése után immár a kanapéról, az internethez WiFi-vel kapcsolódva folytattam a telepítést. Felkerült az epiphany (a kedvenc internet böngészőm), az exaile (egy remek zenelejátszó), és beállítgattam a panelt éppen ugyanolyanra, mint ahogy a nagy, 15,4" laptopomon is megszoktam. Majd pedig elkezdtem ugyanúgy használni a kis gépet, ahogy azt már megszoktam a nagyoktól: az epiphany-ban több böngészőfülön weboldalakat nézegettem, közben Pidginnel IRC-n és Gtalk-on beszélgettem, az exaile-vel zenét hallgattam (meglepően jól szólnak a gép beépített hangszórói), közben pedig a rendszer töltötte le és telepítette a frissítéseket.
Ami pedig meglepett, hogy a kis gép kiválóan állta a próbát: Az egész rendszer rendkívül gördülékenyen működött, az ablakokat pillanatok alatt szétdobáltam négy desktopon, és miután megszoktam, hogy a nagyobb ablakokat alt-bal klikkel tologatom, már a kijelző viszonylag kis felbontása sem okozott semmiféle nehézséget. Ezen fellelkesülve pedig egy igen vad dologra szántam el magam: kipróbáltam rajta az Open Arena-t. Nos, az aprócska gépen a Quake 3 motorján alapuló játék remekül, akadás nélkül futott.
A négy GByte-os háttértár az Ubuntu számára bőségesen elegendő (miután mindent feltelepítettem, még mindig több mint egy GByte szabad hely maradt a gépen), de ha szeretnénk a gépen nagyobb fájlokat tárolni (például filmeket, zenéket), akkor érdemes beszerezni egy SD kártyát is. A gép beépített kártyaolvasóját az Ubuntu azonnal felismeri, így nekünk nincs is más dolgunk, mint a kártyát becsúsztatni a gép oldalán található nyílásba, és rögtön tudjuk használni.
Már rövid tesztelés után is kiderült, hogy az előzetes aggodalmaink teljesen feleslegesek voltak: némi konfigurálást követően az eszköz tökéletesen működött Ubuntuval, a kijelző méretét pillanatok alatt meg lehet szokni, a túlméretes ablakokat alt-klikkel könnyedén tologathatjuk, a gép teljesítménye pedig bőségesen elegendőnek bizonyult.
Persze azért a nagy laptopomat nem tudja kiváltani a kis gép: fotók, képek szerkesztésénél azért jól jön a nagyobb képernyő, és persze az apróságon nyilván nem fog az ember virtuális gépeket futtatni. Ugyanakkor böngészésre, csevegésre, zenehallgatásra, szövegszerkesztésre, vagy akár Open Arena csatákra tökéletesen alkalmas, így második gépnek remek választás - természetesen Ubuntuval. Igazából csak két nagy probléma van a géppel: hivatalosan még nem forgalmazzák Magyarországon, és ebből következik, hogy egyelőre nem tudjuk magyar billentyűzettel megvásárolni. A hírek szerint azonban már erre sem kell sokat várnunk - úgy tudni, hogy tavasszal hazánkban hivatalosan is megkezdik az árusítását...
Ez a Mű a Creative Commons Nevezd meg!-Így add tovább! 2.5 Magyarország Licenc feltételeinek megfelelően szabadon felhasználható.