Szabadalom:
Akkor éri meg hardware-t csinálni hozzá és úgy szabadalmaztatni, ha az a HW olyan célhardware, amelynek az esszenciája a szoftvered, azaz a te szoftvered nélkül nem működik. Ez az újdonság miatt fontos, és ezzel a megoldással nem a forráskód lesz védett, hanem a megvalósult eszköz, amelynek része a szoftver is. Kérdés, hogy az eszközt érdemes-e imigyen szabadalmaztatni? Persze egy jó ügyvivő bele tudja magyarázni a forráskódot is a szabadalomba, de azt alapvetően a szerzői jog védi. (Vannak ez alól kivételek, de feltehetően esetedben ezek nem relevánsak)
Nyílt forráskód:
Ami a nyílt forráskódot illeti, ott tulképp neked kell tudnod, hogy mi az amit szeretnél elérni a forráskód kinyitásával. Továbbfejlesztő közösséget toborozni hozzá, vagy csak mindenki azt csinál vele amit akar és "magára hagyod" a projektet. Az open source licencek jellemzője, hogy leginkább a szoftveralkotó alanyi jogon 'járó' szerzői jogát, és az ahhoz kapcsolódó egyéb alanyi jogokat védik. Ezeknek vannak fokozataik, hogy mely licencek mit engednek meg és hogyan. A BSD licenc azt mondja, hogy "figyi ezt én írtam, használd egészséggel, de bárhol használod nevezz meg, hogy ezt a részt én írtam". GPL-ek esetében vannak további kikötések a hasznosíthatóságra vonatkozóan, engedélykérési kötelezettség, fizetési kötelezettség bizonyos esetekben stb, attól függően, hogy hanyas GPL licencről beszélünk. Természetesen mindegyiknek vannak módosított verzióik és vannak egyéb nyílt licencek is, amelyek többet/kevesebbet engednek meg az azt használóknak bizonyos területeken.
Azaz igen, a kisajátítás ellen védenek leginkább az opensource licencek. Általában a lényegük az, hogy használjátok a kódot egészséggel, de jegyezzétek meg és terjesszétek, hogy ennek a kódnak a szerzője én vagyok. A vagyoni, másolási, terjesztési és egyéb jogokban viszont nagyon változóan rendelkeznek.