Tettem egy próbát, és nekiálltam egy appnak a quickly dolgaival. Sajnos nem fogok tudni elkészülni határidőig, de legalábbis nem olyan funkciógazdagsággal mint ahogy elgondoltam.
Mi az oka?
Nos, ubuntuék ugye gtk3-ra tértek át, a quickly pythonhoz van kialakítva így az általa készített projektváz is python forráskódokból áll (plusz glade xml, GSetting xml, stb.). Gtk3 esetében a jól bevált és dokumentált pygtk-t (Gtk2) felváltotta a pygobject, ami viszont elképesztően hiányosan dokumentált. Sajnos a C reference-en kívül ez szinte minden Gtk3 dokumentációra igaz. Ez az állandó fejlesztési és verziószám kényszer eredménye, ezt az egész gtk3 és gnome3 dolgot elsiették a készítők. Mi értelme van doksi nélkül kiadni valamit, ha ezzel sok fejlesztőt veszítenek? Ki az ördög fogja használni a cuccát így (csak az elvetemültebbek, vérprofik, és a nagyon ráérők :) ) ? A fejlesztők többségének az ideje kevés, és drága. Ha doksiböngészéssel kell tölteni az idejét, akkor marha gyorsan másik toolkit felé néz, amiben hatékonyabb a munka. Csak remélem, hogy a MATE és a gtk2 sokáig megmarad, hiszen akkor a pygtk sokkal vonzóbb cucc lesz, viszont így meg a fejlesztő a célközönségét fogja elveszíteni, hiszen azért az ubuntu sokkal szélesebb körben elterjedt mint más. Ördögi kör ez... Talán a legértelmesebb lépés egy python desktop fejlesztőnek áttérni a wxWindows toolkitre, az keresztplatformos, funkciógazdag, ráadásul visszafelé nagymértékben kompatibilis saját magával. a wx legnagyobb hátránya, hogy nincs hozzá egy elfogadható gui editor mint pl a gtk-glade. A Qt-t a licensz dolgok miatt nem nagyon látom megfelelőnek, hiszen a pyqt üzleti célra borsos licenszű, a pyside ugyan LGPL, de hasonló dokumentációs hiányosságokkal rendelkezik mint a pygobject, bár nem annyira súlyos. Sajnos egy class reference kevés az üdvösséghez példák és tutorialok nélkül.