Gyakori, hogy egyes linuxos fórumokon megjelennek mindenféle M$-fanboyok, Micro$oft-bérencek, s fikázni kezdik a Linuxot, hogy bezzeg az Ő oprendszerük alatt mennyi mindenre van program, ami Linux alatt nincs! És igen, van ami valóban hiányzik Linux alatt, például gyakori a benyögés, hogy Linux alatt még vírusok sincsenek. Hát ez tényleg ciki... Annak érdekében, hogy e szánalmas hiányt orvosoljuk, s e téren se kelljen szégyenkeznünk, írtam egy full-extra-de-luxe vírust, ami mindent tud mi szem-szájnak ingere, van benne trójai, backdoor, lemeztörlő, a számítógép csipjeit kiégető rosszindulatú kód, adware ami állandóan pénisznövelő kenőcsöket ajánlgat neked, meg amit csak akarsz...
Leírom, hogyan telepítheted a gépedre. Igazán nem ördöngösség.
Mindenekelőtt: töltsd le a forráskódot, ezt legegyszerűbb parancssorból a wget segítségével. Most nyiss egy terminált, menj el a letöltési könyvtárba, és csomagold ki az állományt a
tar xvzf linuxvirus.tar.gz
paranccsal. Ezután lépj be a létrejött új könyvtárba:
cd LinuxVirus
Itt találsz egy ReadMe nevű állományt, amiben fontos információkat olvashatsz (angolul) a telepítésről. Ebben van feltüntetve a vírusprogram aktuális verziója, s hogy milyen függőségei vannak. Miután e vírus a maga nemében tökéletes, ezért igazán felhasználóbarát, ami azt jelenti hogy nincs sok függősége, mindazonáltal feltétlenül ügyelni kell rá, hogy a disztrónk ami alá telepíteni kívánjuk, a megfelelő verziójú Glibc-vel rendelkezzék. A vírusunk optimális működéséhez ajánlatos továbbá, ha a GCC is a megfelelő verziójú, bár jóeséllyel sikerül lefordítani némileg alacsonyabb verziójú GCC-vel is. Ám azesetben elképzelhető, hogy nem lesz olyan hatékony. Meg kell győződnünk továbbá arról is, hogy azzal a kernel-verzióval rendelkezünk-e, amit a ReadMe állományban írnak. Ha nem, akkor frissítenünk kell a rendszerünk kernelét a megfelelő verzióra.
FONTOS FIGYELMEZTETÉS! Okvetlenül olvassuk el a telepítés előtt még a forráskönyvtárban levő Bugs.txt fájlt is, amiben a vírusunk ismert hibáiról írnak. Előfordulhat ugyanis, hogy egyes extravagáns disztrók alatt (pld GoboLinux, SorcererLinux, stb) egyes funkciók nem működnek majd hibátlanul, vagy esetleg csak akkor, ha bizonyos speciális beállításokat végzünk a fordítandó forrásállományok némelyikén. Ettől nem kell megijedni, a legtöbb efféle probléma könnyen kikerülhető, úgy, hogy tudjuk, melyik disztrót használjuk, s ha egy efféle speciális disztróról van szó ezen állományban, akkor többnyire van hozzá patch is a forráskönyvtár /patches alkönyvtárában, s ekkor csak annyi a dolgunk, hogy a forráskönyvtárban állva kiadjuk a
patch -p1 < ./patches/DisztróNeve.verziószám.patch
parancsot mielőtt bármi egyébbe is kezdenénk.
Amennyiben a kernelverzió stimmel, ellenőrizzük le, rendelkezünk-e a kernel forrásával! Ezt az /usr/src directoryban találod meg. Ha nincs ott, töltsd le. Ezután forgass új kernelt, hogy meglegyen neked a megfelelő virus.ko nevű modul, másképp a vírus nem lesz képes démonként működni a háttérben. Mindez nem nehéz, csak annyi kell hozzá, hogy a /usr/src/linux/security/integrity könyvtárba bemásolod a vírus forráskönyvtárából a
virusmodules
nevű könyvtárat, majd a szokásos módon kernelt fordítasz. Természetesen a
make menuconfig
parancs kiadása után engedélyezned kell a
Criptographic API - > automatic virusloading enable
funkciót. Ezenkívül a következő funkciókat kell még a menuconfigban beállítanod:
Executable fileformats - > Kernel support for .vir binaries
Enable loadable module support - > Forced module loading
Kernel hacking - > Fault-injection framework
General setup - > Disable heap randomization
Ezután mentsük el az állományt, majd adjuk ki e parancsokat:
make
make modules_install
(Ezekhez valószínűleg root-nak kell lennünk).
Ezután másoljuk át az új kernelt a megfelelő helyre:
cp arch/x86/boot/bzImage /boot/kernel-verziószám-with-virus
Ezután be kell állítanunk a bootloadert (grub1, grub2 vagy lilo, amit épp használunk) hogy már az új, vírusos kernelt töltse be magának. Ennek részleteit nem írom le, ez teljesen ugyanúgy megy mintha bármi más új kernelt telepítenénk, ezt illik tudnia annak már aki olyan extra nyalánkságokra vágyik mint egy saját vírus. Az ilyesmi a haladó, „expert userek”, a „power userek” kiváltsága, egyszerű kezdő mazsola linuxozó még ne vírusok után sóvárogjon, örüljön ha működik a rendszere. Ha mégis ilyesmire vágyik, akkor RTFM, man, „Google a barátod”, stb.
Ahhoz hogy a vírusunk minden indulásnál magától betöltődjön, még be kell írnunk (rootként) az /etc/modules fájlba e sort:
viruses
Ez a fájl azonban csak Ubuntu alatt van itt, Gentoo alatt ezt az
/etc/conf.d/modules
helyen találod meg.
Ezután következik a vírus azon részének lefordítása, ami nem démonként működik. Ehhez lépjünk be abba a könyvtárba, ahová a forrását kicsomagoltuk, s adjuk ki a
./configure
utasítást, hogy a forrás fel legyen paraméterezve a mi aktuális rendszerünkhöz. Illetve, ha a shellünk netán nem a bash hanem a csh, akkor ezt a parancsot így kell kiadnunk:
sh ./configure
Megjegyzendő, hogy amennyiben Gentoo disztribúciót használsz, akkor még e parancs előtt be kell állítsd a megfelelő USE flageket az
/etc/portage/make.conf
állományban, úgy, hogy felveszed oda az
USE=”......” sorba a következő értékeket:
sticky allow_root noerrors silent nopasswd enableallviruses
Ha a ./configure hibajelzés nélkül lefutott, adjuk ki rootként a
make
parancsot, majd ha ez is hiba nélkül lefutott, adjuk ki a
make install
parancsot.
Már majdnem készen is vagyunk! Már csak annyi kell, hogy ha netán rendelkezünk tűzfallal a számítógépünkön, akkor azt kapcsoljuk ki, vagy legalábbis állítsuk át a szabályait úgy, hogy engedélyezzen minden kifelé irányuló forgalmat, másképp hiába működik a vírusunk, de legfeljebb annyit tehet hogy bosszúból letöröl valami állományt nekünk a lemezről, ellenben nem lesz képes elküldeni a gépünkön tárolt mindenféle adatokat mindenféle titokzatos címekre, ahol Mr.Walacky abból kimazsolázhatja a hitelkártyánk számát és a jelszavainkat.
Illik továbbá, hogy megvédjük a vírusunkat holmi víruskergető programok ártásától vagy a véletlen törléstől, ezért rootként adjuk ki e parancsot:
chattr +i /sbin/virus
És most már tényleg csak annyi van hátra, hogy első indulása előtt konfiguráljuk a mi kedvenc kis vírusunkat, ami azt jelenti, hogy szerkesszük a szívünkszerintvaló szövegszerkesztővel az
/etc/virus.conf
fájlt, amiben a vírus globális működési paramétereit állíthatjuk be. Az itt beállítható néhányszáz paraméter részletes működési leírását (hogy mi mire való) elolvashatod (angolul) a
man linuxvirus
parancs kiadása után. Sajnos az itteni információk java része elavult, mert már nincs karbantartója e man oldalnak, helyette az
info linuxvirus
paranccsal érdemes próbálkozni, de ez csak akkor működik majd, ha a megfelelő program telepítve van a számítógépünkre.
Egyéni, user-függő vírusbeállításokat is definiálhatunk minden felhasználónak a
$HOME/.virusrc
állomány bejegyzései révén.
Amennyiben a számítógépünkön a ClamAV antivírus program telepítve van és még használni is szoktuk, például automatikusan lefut bizonyos időközönként, akkor adjuk hozzá a kivétellistájához a vírusunk összes fontos állományát, hogy ezek miatt ne riasszon! Ezen állományok listáját megkaphatod a következő parancs kiadásával:
cat /var/log/linuxvirus.log | grep "installed"
Valamint adjuk hozzá még a kivétellistához az /etc/virus.conf fájlt és az összes esetleg létrehozott
$HOME/.virusrc
fájlt is.
Ennyi az egész. Igazán nem nehéz annak, aki kicsit is ért a Linuxhoz. Méghogy Linux alatt ne lehetne vírusa bárkinek is... Hát már hogy a fenébe ne, csak egy picit érteni kell hozzá! Aki munka (=tanulás) nélkül akar magának vírusokat, aki még ennyire se képes azért, hogy legyen egy igazi jó dögös, „ördögi” vírusa, annak nem való a Linux, de a Linuxnak sincs szüksége az ilyen szellemileg tirpák, IQ-negatív ürgékre, az maradjon a Windows mellett, ahol mindent készen a feneke alá raknak, még a vírusokat is...