Sziasztok! Indult ez a lehetőség, hát gondoltam, hogy én is leírom az Linux-szal való megismerkedésemet. Leszögezem, nagy számítógépes tapasztalatokkal nem rendelkeztem előtte. Valamikor a 80-as évek elején a középiskolában próbáltak nekünk mutatni valamit a kor számítástechnikájából, de hát akkoriban ez még gyerekcipőben járt. Az iskolának egy Commodore 64-ese volt, és ez akkora kincs volt, hogy egy Basic program (max 8-10 sor) hibátlan megírásával lehetett kivívni a jogot arra, hogy egy billentyűt lenyomhass a gépen. Hát nem lettem megszállottja. Munkámhoz nem kellett, így hosszú évekig nem volt szükségem rá. Néha ugyan került hozzám egy leselejtezett vacak, vagy a Bazárban vásárolt elavult gép, de ez inkább riasztott, mint szeretetet ébresztett volna. 2007-ben azonban egy új gépet vásároltam az Albacomp-tól, előtelepített UHU Linux-szal. Egy gond volt, nem ismerte fel az ADSL netet. És ugye nulla tudással, net nélkül nehéz. Végül egy albacompos dolgozó segített, telefonon mondta: Nyisson egy terminált! ... Megoldottuk, pedig nálam idiótább kezdőt nem látott még a világ. Ma sem értem az ellenállást a kezdők részéről a terminálhasználattal szemben. Megragadott az egyszerű használhatósága, felhasználóbarát viselkedése. Bár hozzáteszem, én csak alapdolgokra használtam. Újságolvasás, levelezés, dokumentumok olvasása/írása. 2009 áprilisában azonban egy informatikus barátom tanácsára váltottam. Összecsomagoltam mindent, bevittem hozzá, és feltette a Kubuntu 9.04-et. Használtuk, tetszett. Aztán letöltöttem a frissítéseket, és elkezdett a gép egyre lassabb lenni, és néhány nap múlva használhatatlanná vált. Újabb csomagolás, autóztatás, majd kiderült, hogy nem igazi már a gép sem. Vettem egy használt P4-es gépet, és már arra került az újabb telepítés. Meg egy Windows XP is került mellé, mert a család Skype-olni is akart, és a kamerát csak ott tudtuk életre kelteni. Ezután megegyeztünk, hogy ő fogja távolról intézni a „karbantartást”. Hát csak egyszer. Aztán az újraindítás után már belépni sem tudtam. Maradt a Windows. Szerencsére egy olyan rendszerválasztót tett fel, ami windowsos volt, így tudtam lépni és netezni. Azt mondta a haver, hogy most nem ér rá, csomagoljak össze mindent, vigyem be neki, azt újrateszi a Kubuntut. Ekkor elhatároztam, hogy a magam lábára állok. Letöltöttem a 9.10-es Ubuntut, kiírtam CD-re, itt a fórumon olvasgattam egy picit, aztán feltettem. Abszolút nulla tudással. Csakhogy a GRUB helyett a család kérésére a képes választó kellett volna. Este 9-kor elindítottam a Wint, piszkáltam egy kicsit, újraindít, és egy nagy sötét képernyő fogad egy villogó vonallal a bal felső sarokban. A szívverésem is megállt. Net nincs, keresés nincs, tudás nincs, segítség nincs, és a havernak meg sem merném mondani, hogy megint gondom van. Egy életem egy halálom, megpróbáltam újratelepíteni. A BIOS-ban azonban csak a merevlemezről való boot volt hozzáadva. Mindent ezerszer megnézve, nagyon izgulva, remegő kezekkel, de megcsináltam. Újratelepítettem. A fél éjszakám ráment, az adrenalinszint az egekben, de megvolt. Hihetetlen büszkeség tölti el az embert. Ekkor határoztam el, hogy a klikkelgetésen kívül mást is meg kell tanulnom, ha használni akarom a gépet. Ezért írtam le már többször is, hogy előbb olvas, aztán telepít. Nem egy jó érzés a sötét képernyőt bámulni az éjszaka közepén. Két hónap múlva lekerült a Windows, és nem is hiányzik. Ez a sikerélmény volt a mérföldkő, egy olyan útra terelt, amin még sokáig szeretnék poroszkálni. Hálás vagyok a bedőlt Kubuntunak, mert ha nem lép fel a probléma, valószínűleg ma is csak annyit jelentene nekem a számítógép, hogy bekapcs, egér megfog, klikk ide, klikk oda. Persze a tudásom még ma is csak az alapszintet éri el, de itt az 50 küszöbén, távol az informatikai szakmáktól már csak a tudásvágy hajt, nem a teljesítménykényszer. Én örülök, hogy a Linux barátjának fogadott el.

Albacomp... hehe, itt dolgozok 10 percre tőlük, pont a napokban jutott eszembe hogy jééé ezek még léteznek?

    Jó kis történet. A havernak azóta bevalotad,hogy mivel ment a fél éjszakád? :D

      kdavid97Nem. Sose meséltem neki el. Mivel nem tagja a fórumnak, most sem fogja megtudni. De számomra emlékezetes este volt. Szerintem mindenkinek szüksége van egy-két ilyen pofára esésre. Addig a BIOS-ról is csak annyit tudtam, hogy egy rövid ideig látok egy fekete képernyőt, és megnyomhatom az F2 vagy F8 gombot. De ne babráljam, mert bejön hamarosan egy ablak, amin egy pingvin, egy Windows logó, és egy DVD lejátszó képe közül választhatok mi bootoljon. Hát azon az éjszakán volt mit bepótolnom egy angol szótárral a kezemben. :-) Azóta viszont kizárólag magam tákolgatom a rendszeremet, és a mai napig élvezem. Amire találtam megoldást azt úgy oldottam meg, amire nem, azt pedig sokszor itt, a fórum segítségével sikerült. De azért megnyugtató az is, hogy ha valamilyen gondom akad akár őhozzá, akár egy másik barátomhoz is fordulhatok. Nagyon sokat segítettek mindketten az elmúlt időkben.

          Drága barátom! A tudásod már régen nem alapszintű, hiszen az évek során sokféle problémával és megoldással találkoztál, és ezek révén rengeteg tapasztalatot szereztél! Ez teszi lehetővé, hogy sokak segítségére tudsz lenni a fórumon, míg egy Windows-os fórumba csak annyit tudnál beírni: Telepítsd újra!!! :-) Ráadásul a fejlesztők folyamatosan ellátnak bennünket mindenféle megoldásra váró hibával, így a kísérletező kedved és a tudásszomjad is ki van elégítve! Víg élet! :-) Az pedig, hogy évekkel ezelőtt simán átléptél a Windows-ról a Linux-ra egy új szemléletmóddal ismertetett meg Téged, aminek lényege, hogy (többnyire) Te mondod meg a számítógépednek mit csináljon, és nem a számítógéped mondja meg, hogy Te mit csinálj! :-) Kell ennél több? Jó írás volt, gratula Rapfen! u.i.: Ja, azért a közös ismerősünknek majd megemlítem, hogy az utolsó Kubuntu telepítését is összeromboltad! :-))))))))

            accessSzia AcCEsS! Köszönöm a dicsérő szavakat. De ugye tudod, hogy nélküled ez nem jött volna létre? Elmesélheted neki, kíváncsi vagyok mit mond rá. Bár ismerve a szóhasználatát, tudom mit mond. :-D

              accessHát bizony! A tudása alapján például én sem feltételeztem volna rapfenrôl, hogy nem informatika szakon szerezte a tudását! :))

                  RitanaKöszi, ez jól esett. De sajnálom, hogy ennyire megtévesztettelek, nem állt szándékomban. Nem is igazán értem, hogy sikerült. (Egy tippem van, lehet, hogy nem is olvasod a hozzászólásaimat. :-D )

                    Ritana"nem informatika szakon szerezte a tudását" Bár nem rólam van szó, de nem is volt még informatika szak, amikor én a tudásomat megvettem. Ha valamit elég kitartással csinál az ember, akkor fel lehet szedni azt a tudást. Mondjuk tényleg könnyebb, ha ez munkaidőben is történik.

                        a mester+1 sok kis morzsa, és a tudás több mint fele nem könyvekből és dokumentációkból, hanem saját tapasztalatokból, önálló megoldáskeresésekből jön.

                          rapfenErről amit a BIOS-al való első találkozásodról írtál, az jut eszembe, hogy én meg úgy tanultam meg partíciókat kezelni, hogy egyszer csak nem indult a win95 akármit csináltam. Elmondtam egy barátnak, hogy semmi nem jön be, erre azt mondja, lehet, hogy megsérült a fat tábla. Na mondom én, miért kell ilyen csúnyán beszélni? Azóta tudom, hogy sok rendszerösszeomláson át vezet a tudás rögös útja :)

                            Ennyivel később: 8 év