Nos, amíg a gép különféle feladatokkal el van látva, beváltom rapfen-nek tett ígéretem. Jómagam még ötödik osztályban (1998-ban) találkoztam először számítógéppel. Mondhatni szerelem volt első látásra. Már akkor elhatároztam, hogy IT-ben fogok dolgozni (amit már nagyon bánok, de ez egy másik szál). A suliban akkor még elég gyenge gépek voltak, többnyire W95-tel szerelve, illetve ha jól emlékszem volt már 2 db W98-as gép. Nyolcadig osztályig a suli informatika szakkörére is jártam, ahol BASIC-ben tanultunk programozni és egyéb, az órán el nem hangzó témakörökbe is belekóstoltunk. Már ekkor említette a tanár, hogy nem csupán a Windows van, azonban ajtót nem nyitott erre a világra, csupán rávilágított a tényre, hogy van kijárat. Ez el is kezdte mozgatni a fantáziám, mert olyanokat mondtak róla, hogy bármely működése átírható. Az akkori fejemmel még olyanokban gondolkoztam, hogy felcserélem a másolás és törlés műveletét, és jól megszivatok valakit, meg ilyenek. :) Ebben az időben még nem telepítettem Linuxot, csupán a tanár és osztálytársam elbeszélései alapján alkottam róla képet. Aztán középiskolában informatika szakos osztályba iratkoztam (ami annyit jelentett, hogy pénteken 5 órában internetezhettünk, illetve talán 12. osztályban elkezdtük a Pascalt, amit "némi" önszorgalommal előre tanultam és informáltabb voltam a tanárnál). Itt méginkább elkezdett piszkálni a gondolat, hogy milyen lehet a Linux, azonban (saját) gépem még nem volt, amin ezt ki tudtam volna próbálni. Volt egy P4-es a családban, de ott a játékok miatt Windows XP futott. Annyit viszont megtehettem, hogy a városi könyvtárban fellelhető könyveket átolvastam a témában. A kezdőlépést főiskolai tanulmányaim során tettem meg, először Debiant telepítettem néhány hup-os arc tanácsára. Sajnos ennek időpontja a feledés homályába veszett. Ott 4 éve és 13 hete regisztráltam, ez azonban semmire sem garancia. :) "Természetesen" nem elégítette ki minden vágyam, hiszen akkor még elég sokat játszottam, így vissza-vissza tértem a Windowshoz, azonban több próbálkozás után (többször Debian, néha SUSE) a sokat szidott Ubuntuval is tettem egy próbát. Ez talán a 10.04 lehetett, és a Windows mellett már stabilan fent maradt a gépen, és egyre többet használtam. A végleges átállás és a dualboot megszüntetése azonban a "áh, nem játszok többet, túl sok időt vesz el az életemből" kijelentésig váratott magára. Mire ez megtörtént, a 10.04-ből 10.10 lett. Közben néha-néha nézegettem más népszerű terjesztéseket is, de az Ubuntu vonal volt az, ami a Linux világában tartott. Nagyon használható, felhasználóbarát felületet nyújtott számomra, imádtam. Illetve most is imádom, csak a Gnome t*ketlenkedése más irányba sodort. Most webes technológiákkal foglalkozok (fejlesztés, nem üzemeltetés), és eszembe se jutna már Windows-ra váltani. Itt mindenem megvan, amire szükségem van, és ezért nagy köszönettel tartozom a szabad szoftver közösségnek valamint nektek, mert megannyi problémán átrugdostatok. Bár jelenleg nem Ubuntut használok, büszke vagyok rá, hogy ilyen közösséghez tartozhatom. Ez hát dióhéjban az én történetem.
eszes
:-)) Akkor tehát téged sem nyûgözött le igazán a Gnome 2 -> 3 váltás... :) A gnome 3-nak volt valami gnome2-re emlékeztetô (oltári bugos) skinje, egy darabig azzal ment nálam az edubuntu, de nagyon nem tetszett az sem... így jött nálam a csere végül Mint 14 KDE -re, majd Sabayon-ra bô féléve :)
RitanaNem igazán. :) A Unity-t nagyon eltalálták, én imádom, csak ne arra a fránya Gnome-ra épülne. Persze a KDE-s appok nem néznének ki úgy, mint ahogy most az Ubuntus appok kinéznek, és ha se KDE, se Gnome, akkor rengeteg munkájuk lenne a fejlesztőknek. De mindegy is, már új szerelmem van a KDE személyében. Nagyon jók a KDE-s alkalmazások, csak kicsit fura volt átszokni. :)
eszesSzerintem másodlagos gépen teljesen jó a Gnome. Végigpróbálgattam a gnome mutációit, leginkább a gnome-shell tetszik. Elsődleges gépen én is KDE -t részesítem előnyben.
kopibagolyJa, ha nem kell rajta dolgozni, úgy nekem is tetszik a Gnome. :) De egyáltalán nem tartom produktív környezetnek.
v1rusBeleuntam az xfce-be a netbookon, nagyon levakartam és most pont MATE feszül a minimál rendszeren, ami nem lett lassabb, de sokkal "okosabb". Erősen gondolkodom egy kísérleti EDE telepítésén, csak nem érzem az erőt ráadásul újfent beleszerelmesedtem az alkalmazások-helyek-rendszer szentháromságba. köll a fenének a lencse, meg a csempe, meg a többi egynyári bohóság. Ez úgy jó, ahogy van. Persze ha Ritana elárulja, hogy a sabayon egy N450-es Atomhoz 2GBDDR2-vel megtámogatva szerinte mit szólna, akkor erőst gondolkodóba esnék (ami nem igaz, kérdés nélkül pattintanám fel, ha szerinte menne zökkenőmentesen), csak nehézkes leszedni a kicsiről mindent és eddig nem volt kedvem megcsinálni "vakra". :)
Köszi! Ezek szerint, te céltudatosan, gyerekkorod óta készültél erre a pályára. Gratulálok a kitartásodhoz. Azért az emberek nagy többsége nem az lesz, aki 10-12 évesen akar lenni.
eszesGazdasági területen végzett emberkékből túl sok van, így elég nehezen találnak állást. A pénzügyi manipulációktól, különböző marketinges fogásoktól egyébként is lábrázást kapok. Én a magam részéről örülök, hogy műszaki pályán végeztem és helyezkedtem el.
kopibagolyFőiskolán analízis gyakvezetőm mondta mindig, hogy nem is érti a közgazdászokat, hogy miért nem tanulnak valami szakmát. :)
eszesÉs milyen igaza van! :-) Mi is hasonlóképp vélekedtünk a közgázosokról.
kopibagolyBírtam azt a tanárt. Mindenki más utálta, mert szemétkedett, de nekem bejött a stílusa. :) Ő volt az egyetlen, aki a fejembe tudta verni a függvénydiszkusszióhoz szükséges ismereteket, és meg tudott tanítani integrált számítani. Mondjuk ez utóbbi állítása szerint a kutyájával is menne, annyira egyszerű. (És tényleg...)