Szeretem a Linuxot

Sziasztok Máté vagyok, leendő zenész és informatikus :D Olvasgattam az előttem szólók bemutatkozásaim, és azt kell mondjam az én történetem nem ilyen kalandos. Világ életemben szerettem a számítógépekkel babrálni. Már 11 éves korom óta én vagyok a srác a családban, aki mindenki problémáját megoldja (elvileg). 8. osztály végén, amikor a gimnáziumi jelentkezés előtt álltunk (nekem ez egyébként akkor mindegy lett volna, mert nyolcosztályosban voltam) felhívták a figyelmemet rá az osztálytársaim, hogy lenne értelme valami műszaki jellegű gimnáziumba menni. Így kezdődött el az informatikához húzó életvitelem. A műszaki nyelvi előkészítőn 9. osztályban kaptam az első Ubuntumat, ami talán a 9.04 volt. Az előtt igazából annyit tudtam a linuxról, hogy állítólag a programozók használják előszeretettel, én meg azt képzeltem róla, ez ilyen misztikus dolog, hogy alig lehet hozzájutni. Na most egyik osztálytársamnak volt egy ilyen CD-je, hát el is kértem tőle. Egy percig sem volt kérdés, hogy mit fogok vele kezdeni. Azonnal hazamentem, és telepítettem a windows mellé (csak azért, mert a családban közös gép volt és a többiek nem valami rugalmasak ilyen tekintetben). Egy ideig még cseszegettek érte, hogy töröljem le, mert így mindig le kell nyomni a GRUBon a windowsig, és hogy az milyen kényelmetlen... Aztán végül is annyira nem érdekelt a dolog, majd amikor már kezdtem belejönni beállítottam, hogy az legyen az alapértelmezett. Igazából nem tudom már, hogy pontosan miért álltam át (játszani korábban sem szerettem a tesóim GTA mentésén gyilkolásztam néha, meg FIFÁn is csak egyszer csináltam karriert vagy mit, de az még jóval korábban volt), de az első ponttól kezdve azon lógtam. Műveltem vele necces dolgokat, főleg azért volt baj, mert nem csak a saját fájljaim biztonsága volt a tét, de végül akármit rontottam el, max egy éjszaka alatt mindig helyrehoztam. Még abban az évben tanultunk némi programozást, és mivel azt winen tanították kis időbe beletelt mire adoptáltam a dolgot. Itt még első tapasztalataim miatt sem a gondolatmenet, sem a nyelvismeret nem volt meg borzasztó lassan haladtam, de nyáron tanultam kis HTML-t és JS-t, gondoltam ezzel hamarabb kezdek valamit, mint a C++-szal (azóta is foglalkozom egyébként minddel). Szépen lassan elkezdtem mászni a webfejlesztés felé, rájöttem mi az a szerver, megpróbálkoztam vele, gondoltam ez az egyetlen dolog amivel úgymond egyetem előtti szakmaai tapasztalatot mutathatok fel. Közben szépen jöttek a verziók, meggyűlt a bajom az Ubuntuval, volt pár elég kellemetlen élményem. Idén nyáron úgy gondoltam kalandozok kicsit, hátha a megszerzett tudást hasznosíthatom később. Annyi zavaró körülmény volt, hogy júni elején jött egy meló, amit jó lett volna egy már stabilizált rendszeren végigcsinálni, mivel még szerverkonfigurálás terén bőven van mit tanulnom. Aztán végülis úgy gondoltam, ha nincs megoldandó probléma sosem fogom igazán megismerni a rendszert (mint utólag kiderült ez nem volt egészen jó döntés). Először az openSUSE jött, rettenetesen felidegesített. Mint kb 3 nap alatt rájöttem nem érzékelte a telepítő az APIC vagy mi a túró hiányát, így pedig minden második csomaghoz hibát írt ki. Egyébként utána találtam pár egészen jó dolgot benne, de sajnos nem éreztem otthon magam, nagyon sok gondom volt vele. Utána Fedora 19. Egészen tetszett. Mivel a SUSE alatt elegem lett a KDE arculatból (valahogy egyszerűségre vágytam) ezt LXDE-vel telepítettem. Sok dolog volt benne, ami tetszett. Már nem emlékszem rájuk :D. Lényeg, hogy valamiért hiányzott az Ubuntu. Hatalmas meglepetés ért, amikor a 12.04 telepítése után a Virtualbox kijelentette, hogy a kernel modul nem hajlandó működni. Nem értettem, mert nyár elején erről a verzióról indultam a túrámra (nem szeretem élesen használni a nem LTS-eket). Annyit nem ért, felraktam a 13.04-et. Ment, működött. A 13.10-et viszonylag hamar felraktam, egész jó volt, mondjuk a nagy gépen azóta nem megy a hangerőszabályzó, de nem zavart, mert egy hete megvettem első saját laptopomat. Full AMD az egész, mivel több forrásból is arról értesültem, hogy azt jobban szereti a linux, és a nagy gépben Nvidia kártya van, amiről meg azt olvastam, hogy a legrosszabb a linux támogatása (legalább is frissítés szempontjából). Most úgy vagyok vele, hogy van néhány nagyon bosszantó probléma, aminek egy része biztos, hogy nem a hardverhez kötődik, ezek nagyon idegesítenek, de most nincs másfél napom, hogy felkonfiguráljak egy új rendszert. Igazából a Unity sokakkal ellentétben az én tetszésemet elnyerte. Semmi bajom nem volt vele. A legújabb verzióban már van pár dolog, ami nem tetszik, nekem kezd túlzottan kereskedelmi termékké válni, de még mindig ez a legkiegyensúlyozottabb stílusú megjelenítő, amit ismerek, szóval azért még megvárom a következő LTS-t és a touchot. Egyébiránt 12 éve trombitálok, rengeteg amatőr szintű tapasztalatom van, lehetőleg szakmai szinten folytatom az informatikával együtt. Szeretem a jó zenét, az érdekes programozási kihívásokat (habár nem vagyok különösebben jó belőle, amennyire meg tudom ítélni), és nem utolsó sorban szeretek enni :P Bocsánat azoktól, akiknek ez hosszú volt, tudom milyen érzés, 2 nap múlva szóbelizek infóból, mégis a ma délutánom egy részét a többi bemutatkozás elolvasásával töltöttem :). Szerintem megérte. Üdvözletem! Ui.:A különböző disztribúciók kiválasztásánál próbáltam utánanézni, hogy mi miért jó, milyen szempontból kiemelkedő, de sajnos nem találtam jó anyagot. Az openSUSE-ról olvastam valahol, hogy kereskedelmi szférában érdemes használni, de a többiről nekem ez kicsit hiányzik. Azt tudom, hogy ha átlagfelhasználót akarok téríteni az Ubuntu valamelyik forkjára irányítom, mert érthető és otthonos, de sajnos még egy lelket sem tudtam eddig megmenteni.