Az úgy kezdődött, hogy vettem egy Commodore PC-20-as XT számítógépet (akkoriban egy fél vagyon volt). Utána következtek a legkülönfélébb asztali gépek. 2003-ban érkezett meg az első notebook, (AMD, Via chipsettes, S3 Unichrome videó kártya, 512 Mb) UHU Linux-al . Nem sokáig volt rajta, az akkor még egy új XP-re lett cserélve. Hosszú ideig dolgozott hibátlanul, amikor egyszer csak az alaplapi IDE vezérlő kábele felmondta a szolgálatot, innentől kezdve csak külső winchesterrel lehetett használni. Egy külső monitor és némi xorg.conf hegesztés segítségével sikerült az Ubuntu 10.04-et rávarázsolni. Ma is tökéletesen működik Mint 13 XFCE-vel és némi memóriabővítéssel. Közben érkezett egy Samsung laptop Windows 8-al. Most ez jutott az UHU sorsára. Jelenleg Ubuntu 13.10 van rajta Gnome 3.8-al. Az Unity itt hülyéskedik a billentyűzettel, a Gnome nem. Próbaképpen feltettem egy Windows 7-et dualboot-tal, hátha szükség lesz rá (játékok miatt, nő az unoka). Jaj istenkém, a telepítés, a különböző drivervadászat, a programkeresgélés kb. 2 teljes napom emésztette fel. Ugye az Ubuntu telepítése 20 perc se volt és hát semmit se kell vadászni. Nem hiszem, hogy még egyszer lesz Windows-om…(Pedig 3.11-től kezdve a 8-ig mindet kipróbáltam és véleményem szerint az XP volt a legjobban kézre állóbb a röpke 20 év alatt)

Igen, ma már ha egy kiadással régebbi Windows-t szeretnél használni, meg vagy lőve az új vason. Nem is tudom miért van ez így... :) Egyébként azok a VIA förmedvények... 20 év fegyházra kellene ítélni azt, aki kitalálta. :)

Ennyivel később: 8 év