Én tavaly vettem új számítógépet, én se tudtam feltelepíteni a 18.04-et, ugyanazt csinálta amit nálad. Ugyanakkor nem lehetett telepíteni egyik régi LTS verziót se. Az egyetlen amelyik települt az a 17.10, amit aztán frissítettem 18.04-re. Elméletben jónak tűnt a megoldás, de a 18.04 megint nem nagyon akart indulni, átlagban talán minden 10. boot sikerült. Ebből én azt a következtetést vontam le, hogy ha vissza állok a régi kernelre akkor újra indulni fog. És csodák-csodájára így is történt. Ezután felraktam az UKUU programot, és elkezdtem kísérletezni az újabb kernelekkel. Az első amelyikkel rendesen működött az a 4.19 volt. Különböző okok miatt szükségem volt egy másik rendszerre, de nem akartam előröl kezdeni az egészet, ezért más distrokkal kezdtem próbálkozni, olyanokkal amik újabb kerneleket használnak. A legújabb Manjaro tökéletesen működött. Az első frissítésig. Akkor még megoldottam a felmerült problémákat, de aztán minden frissítéssel csak rosszabb lett. A végén elegem lett az Arch-ból (Manjaroból), mert én elsősorban használni akarok egy rendszert, nem buherálni. Addigra viszont megjelent a Xubuntu 18.04.2 egy újabb kernellel. Ez végre rendesen települt, bár utána nem volt tökéletes, de egy kernel frissítés (megkapta a 4.19-et) mindent megoldott. Utána még feltepítettem a LinuxMint 19.1 Tessa-t is. A korábbi LinuxMint-ből egyik se települt. Azóta boldogan használom mind a kettő rendszert, bár a bootolásnál mindig hibaüzenetek jönnek elő. Ennek ellenére működnek. Neked is azt javaslom, ha egyszer sikerül valamelyiket elindítani, akkor próbáld ki a legújabb kernellel, nálam ez hozta el a megoldást, vagy próbálj ki egy eleve újabb kernelt tartalmazó rendszert. A Manjaro-t csak akkor próbáld ki, ha sok időd van, és profi vagy (amúgy sok mindenben jobb volt mint az ubuntu). Az igazi az lenne, ha a telepítendő .iso -ban kernel lehetne cserélni, ami biztos lehetséges is, de az én tudásom ahhoz nagyon kevés.