AntitalentumPéldául nagyon nehéz behatárolni azt a célcsoportot, akinek a mintes leírásod szól. Aki pár hónapja linuxozik, már tudja, hogyan kell telepíteni egy .deb fájlt. Aki meg nem, az azt se tudja, hogy a parancsok után entert kell ütni, a jelszó meg beíráskor nem látszik...
Megkérdezi! (hogy „Enter”) :D
Meg, ha kérdez, és valaki tényleg segítőkészen válaszol, kialakul, elkezdődik egy kapcsolat, a bizalom, hogy ez az ember segített, legközelebb is fog, bátor lehetek... . :)
Pelenkát adjunk rájuk esetleg? ;)
Számomra elég szomorú, hogy sokan nem mernek kérdezni, kukák maradnak. Egészen más történet, ha nem tudnak, nem tudják hogy hogyan kell válaszolni, de ezt nem mindig kell felróni. Vagy, ha kérdezek, nem tudnak válaszolni. Mint például: mi történt (mit csináltál), amikor megtörtént a hiba? És visszakérdez: ezt most hogyan? :) (nem tudom ezeket értelmezni sajnos)
Nem tudja, mit kérdezek, holott egyértelmű.
Kérdezni kell, mert „látók” nem vagyunk. Néha szerencse, ha nem látunk bele a másik gondolataiba. Pedig az lenne a lényeg amit mond, és nem az, amit nem.
A leírás működik. Nem azért nem jó. Akkor lenne jó, ha a windows-szökevények számára is vonzó lenne, mert így az jön le nekik, hogy a Józsinak mégiscsak igaza volt, aki azt mondta, hogy a Linux unatkozó hekkereknek való, akik parancsokat pötyögnek lépten-nyomon, azzal szórakoznak. Szerintem olyasmi leírás lenne a jó, hogy 3 megoldás lehetséges:
I. Grafikus 1.: Flatpak (Ubuntun Snap)
II. Grafikus 2.: GDebi v. Szoftvertelepítő (GDebit is lehet parancssor nélkül telepíteni)
III. Terminál
Kit érdekel Józsi? A Bélákat? Igen! :) (A legényanya)
Nem ilyen egyszerű ez. A Windowson felnőtt emberek azt várják, nyomj meg egy gombot, telepíts egy másik verziót, telepítsd újra a Windowst. Nekik „itt” csupa nehézség eleve, pedig „amott” sem minden egyszerű. Jellemzően már mindent tudnak. Vagy csak azt hiszik ;). Átgondolom a javaslatot.