Hogyan (ne) válasszunk Linuxot? 2.

Mármint nem technikailag (https://ubuntu.hu/d/46419-hogyan-valasszunk-linuxot), nem is konkrétan, hanem az igényeknek megfelelő, laikus desktop felhasználású Linux kiválasztásáról van szó. Nem megnevezett javaslatokkal, inkább szempontokkal megtámogatva. Ez egy nagyon szubjektív dolog, ezért valószínű, hogy ebben nagyon eltérnek a vélemények.
Ez csak egy a sok közül.
Tehát, ha valaki Linuxot szeretne:

1. A Linux "egy" OS és nem alternatíva.
   A Linux nem Windows, nem macOS, és ezek nem is helyettesítői egymásnak. A kés/kanál/villa esete. Azonos környezetben és hasonló célra használjuk őket, vannak átfedések az alkalmazásukban, de alapvetően másra valók. Aki "olcsó" Windows-t szeretne így magának, az csalódni fog. Aki meg egy másik operációs rendszerre vágyik, amivel meg tud oldani bizonyos feladatokat, az nem.
   Fontos, hogy tisztázzuk mire szeretnénk használni a Linuxot, és nézzünk utána, lehet-e arra használni.

2. Minden szoftvert használjunk a saját környezetében.
   Ha, valaki kötődik egy alkalmazáshoz, vagy egy szoftver ökoszisztémához, és az neki meg is felel, akkor alapvetően jó helyen van. Pl. ne gondoljuk, hogy az MSO minden eleme ugyanúgy fog futni Linux alatt, viszont, ha nincs ilyen kikötés, bármely szabadon elérhető irodai csomag megfelelő lehet. Vagy, ha pl. a Gnome környezetben elérhető szoftverek jók nekünk, akkor lehetőleg olyan disztrót válasszunk, amelynek a Gnome benne van az alapértelmezett környezetei között.
   Gondoljuk végig, hogy az általunk használt szoftverekről át akarunk, tudunk-e térni másra, ill. nézzünk utána, milyen számunkra szimpatikus szoftverek érhetőek el alapértelmezetten ("szoftveráruház") az adott Linux disztró alatt.

3. A Linux nem kék bogyó.
   A számtalan Linux disztrónak meglehetősen eltérő a hardverigénye. Ha megtaláljuk a nekünk és a gépünknek is megfelelő rendszert, akkor meglepően jó teljesítménykihasználást érhetünk el. Ez a plusz erőforrás másra használható, és könnyen lehet, hogy ez elég egy jobb felhasználói élményhez, vagy egy gép további felhasználásához.
   Azonban ennek is megvannak a korlátai, hiszen a felhasználói élmény nem csak az OS-től függ. A környezet és a felhasználás ugyanúgy meghatározza a maga minimum elvárását.
   Ha van egy gépünk, ami már elavult, ezen a tényen a Linux alapvetően nem fog változtatni.
   Ide tartozik a hardvertámogatás is.
   Ennek mindenképp nézzünk utána, mert ez egy gyenge pont a Linuxban (az okokat nem fejtegetném mert hosszú). A modern Linuxok esetén egy modern géppel nem valószínű, hogy gond lesz, eltérő felállás és különösen külső eszközöknél, már nagyon meg kell nézni, mi kezelhető és mi nem.

4. A "bőség zavara"
   Jelenleg kb. 600 Linux disztró elérhető, de ez nem jelenti azt, hogy mindegyik jó nekünk. Igazából a 99%-a biztosan nem jó. Azért van ilyen sok, mert bárki szabadon létrehozhatja a saját rendszerét, és aki ért hozzá az létre is hozza. Lehet ez a sokadik fork ugyanarra a célra, de lehet teljesen egyedi, speciális felhasználásokra. Ráadásul egy disztrónak többféle kiadása is lehet, környezettől, vagy céltól függően.
   A lényeg, nem kell megijedni, nem kell végigpróbálni mindet, minimális tájékozódással gyorsan le lehet szűkíteni a kört, arra a maradék 1%-ra .

5. Kezdőként maradjunk a kitaposott ösvényen.
   Elég beírnunk a keresőbe, hogy "legjobb linux" és kb. egymillió találat lesz különböző felsorolásokkal (ahol 90%-ban ugyanazokat sorolják fel). Ezeket nem kell túl komolyan venni, de arra mindenképp jók, hogy behatároljuk azt a pár disztrót, amelyek a leginkább a köztudatban vannak. Ez azért fontos, mert ezek nekünk is jók lehetnek.
   Egyrészt ezek azok a disztrók, amelyek általában könnyebben kezelhetők, épp ezért könnyebben is tanulhatók. Másrészt nagyon fontos egy disztró háttere, az, hogy egy szervezet, vagy egy nagyobb közösség álljon mögötte, mert ez biztosítja számunkra a megfelelő támogatást (fejlesztések, frissítések, hibajavítások).
   Első körben lehetőleg ezek közül válasszunk.

6. Van valamilyen különleges igény?
   Ha van, akkor annak is nézzünk utána, pl. ilyen lehet a játék, vagy a médiafelhasználás, oktatás. Alapvetően minden disztró szabadon alakítható, de vannak olyanok, amelyek már előre konfigurálva vannak egy-egy speciális felhasználásra. Egy csapat fejlesztő ezért alkotta meg, tartalmazzák az ehhez szükséges szoftvereket, drivereket, beállításokat. Egy ilyen megoldással sok időt és energiát lehet megspórolni, és valószínűleg a végeredmény is jobb lesz, mint barkácsolással.

7. Minden más.
   Na, hát ez a legnehezebb. Itt jön a tetszik-nemtetszik, neváltozzon-mindigalegfrissebb, szabadonszéttekerhető-hülebiztos legyen.
   Erre van a kipróbálás.

Szóval, ez csupa közhely, aki a témában konkrétabb választ szeretne, az keressen egy fórumot és kérdezzen rá!