Sziasztok,
Pár napja áramszünet lett, ami után nem csatolható az egyik HDD „unknown error”. A lemezkezelő látja, kapacitást is, hőmérsékleti adatokat, és a fájlrendszer javítását is felajánlja, csakhát én nem merem ráengedni.
Ubuntu 22 van a gépen, külön SSD-n, és van egy másik HDD is, és ezekkel semmi gond.
Valamikor tizenhúsz évvel ezelőtt volt hasonló eset, akkoriban néhány órányi fájlrendszerben való matatással helyre lehetett hozni a dolgot, de az akkori szaki eltűnt, sehogy sem tudom megtalálni hogy nézze meg ezt is.
Kérdésem: tudtok-e valaki megbízhatót ajánlani, vagy van ennek a szitunak más megbízható megoldása is?
NTFS fájlrendszer gyógyítása
Én egy sudo blkid paranccsal kezdeném, hogy lásd, pontosan melyik partíciót keresed.
Ha manuálisan sem tudod csatolni /mount paranccsal/ akkor használnám az '-r' kapcsolót /szintén a mount-hoz/, hogy olvasni tudja e a rendszer
Ha ez sem megy akkor Gparted-del próbálnám helyreállítani.
Illetve a kövi oldalt is nézd át: http://pclos.janu.hu/wp-content/uploads/2016/03/03_01_undelete.pdf
Valamilyen plusz referenfia is kellene a megoldáshoz
- Legjobb válaszúj-felhasználó állította be
új-felhasználó
Valoszinu serult az NTFS fajlrendszer.
Windows aloli javitasat szoktak ajanlani.
Ha ez a lehetoseg nem all rendelkezesre, akkor inditod a GParted-et, ha ez az NTFS particio
csatolva van -> levalasztod (a GParted-al) - jobb katt. a particiora, es inditod a "Check" opciot.
Ez elindit egy fajlrendszer ellenorzest/javitast.
Vagy karakteres feluleten (terminalban)
sudo ntfsfix -b -d /dev/sdxy
(Az "sdxy" behelyettesitendo az NTFS particio azonositojaval - es a lenyeg, hogy ez a particio
legyen levalasztva!)
https://askubuntu.com/questions/47700/fix-corrupt-ntfs-partition-without-windows
Köszönöm szépen, a sudo ntfsfix -b -d /dev/sdxy mindent megoldott. Kimásoltam az adatokat, töröltem a partíciót és létrehoztam egy újat, biztos ami biztos alapon.
Még egy kérdés: van az NTFS-en kívül más fájlrendszer, amit érdemes lenne használni? Laikus kérdezi, gondolom ez már a kérdésből is kiviláglik... Régebben próbáltam az ext4-et USB HDD-re, csak hát a jogosultság... nem tudtam hozzáférni mert nem én voltam a tulajdonos... Szóval valami olyan fájlrendszerre gondolok, kérdezek, ami ugyanolyan jó mint az ext4 csak kihúzom-bedugom alapon is működik egyszerűen.
Mégsem jó...
Elindítottam az adatok visszamozgatását a WD merevlemezre, aztán egyszercsak arra lettem figyelmes, hogy nem hallom a merevlemezek szüttyögését... lefagyott a gép mint egy jó öreg Windows. Úgyhagytam 10 percre, hátha magához tér, de nem. Kikapcs-bekapcs, és most már egyik HDD sem csatolható.
HP Z-6 szerver, Ubuntu 22, 16GB RAM, 500GB nvme SSD, 1 terra Seagate (eddig jó volt) + 1 terra WD (ezt kellett gyógyítani).
Mit gondoltok, lehet itt valami ismeretlen tényező még a háttérben, vagy csak ma pont rossz a csillagok állása?
új-felhasználó
Ennek alapján nem lennek nagyon meglepve, ha kiderülne hogy valami hardware hiba van
a háttérben. 
... Valahol/valakivel ezt nem ártana kizáratni v. javíttatni.
(Nemrég SATA kábelt kellet cserélnem a PC-ben levő egyik SSD-nél - mert nagyon
megbízhatatlan volt.)
Ha már a másik lemez is rosszalkodik... én nagyon megnézném azt a tápot, ami az egész cuccot ellátja kakaóval.
új-felhasználó Régebben próbáltam az ext4-et USB HDD-re, csak hát a jogosultság
Tulajdonos és csoport
Ha Linuxok alól használod az USB-s merevlemezt, akkor nem biztos, hogy a jogosultság akkora gond, ha egy picit érted, hogyan működik ez.
Tulajdonosa lehet egy könyvtárnak egy felhasználó, azon felül beállítható, hogy egy bizonyos csoportba tartozó felhasználók és mindenki más mit csinálhasson egy könyvtárral (és annak tartalmával).
Ha formázol egy partíciót (a lemez gyakorlatilag legalább egy partíció), akkor azt csak root-ként (root joggal) tudod megtenni, a partíció a root-é lesz, ő az aki egyedüliként írhat rá. Pontosan megfogalmazva root felhasználónevű és root csoportban lévő felhasználóé.
Most jön az, hogy átadhatod a root helyett valaki másnak (is) egy könyvtárba való írás jogát.
Nem írtam el, hisz egy könyvtárét és annak minden tartalmára való írási jogot adsz arra a könyvtárra, ahová éppen ez a partíció csatolva van, így az (is) fog rá tudni írni, akinek ezt éppen megengedted.
(Az én felhasználónevem csuhas és a csoport aminek ez a felhasználó tagja a csuhas, átadhatom én ezt a partíciót csuhas nevű felhasználónak és csoportnak, ekkor csuhas fog rá tudni írni. Ez jó amikor egy gépen egy rendszer van és egy felhasználó. Na jó, de másik rendszeren meg nem csuhas lesz a felhasználó pityipalko és akkor Ő nem fog tudni írni erre a partícióra, kivéve akkor, ha azon a rendszeren is létrehozok egy csuhas csoportot és abba beleteszem pityipalko felhasználót, akkor már ő is fog rá tudni írni.
Hordozható lemezzel nem felhasználónév alapján határozom meg, hogy ki írhat a lemezre (partícióra). Azt ugyanis, hogy ki írhat egy partícióra, hasonló gondolatmenet mentén a felhasználó ID-je alapján is meg lehet határozni. Bármilyen Linuxot telepítek, nálam a felhasználónévtől függetlenül a létrejövő első felhasználó ID-je 1000.
csuhas@Deb12:~$ id -u csuhas
1000Ezen a gépen csuhas-é, a másik gépen geza-é és a harmadik gépen pityipalkóé is.
Mivel én csak általam telepített rendszerekkel találkozom, ezeken mindig az enyém elsőként létrejövő felhasználó, vagyis mindegyiknek az ID-je 1000, ezért az nagyon bevált, hogy ID alapon egy külső lemezt az ID 1000 tulajdonába adok.
sudo chown -R 1000 /particio-csatolasi-pontja
aztán kész.
Persze lehet, hogy a profik egyáltalán nem így csinálják, hiszen a chmod paranccsal lehet szabályozni, hogy ki és hogyan férjen hozzá egy állományhoz.
- Szerkesztve
csuhas32 Persze lehet, hogy a profik egyáltalán nem így csinálják, hiszen a chmod paranccsal lehet szabályozni, hogy ki és hogyan férjen hozzá egy állományhoz.
Inkább ez a profi, minthogy chmod 777 -tel mindenkinek odaadok mindent.(Persze chmod 775 akkor is kell, mert ugye a csoportnak meg kell adni)
Ennyivel később: 14 nap
administrator lezárta a témát.