tenkes Ki gondolja ezt egyáltalán így? Mit kell ezzel megcáfolni?
Mi az elsődleges? Valamely matematikai modellek igazsága, vagy a megtapasztalható fizikai valóság?
Csak felső fokon tanítják, hogy az 1+1 csak speciális esetekben igaz.
Úgy hitetnek bennünket, hogy még mérnöki diplomával is úgy láttam, a tudományban ugyan vannak még hiányosságok és tévedések, de úgy alapjaiban rendben van. Hát az axiómákként kezelt alapvetéseiből indulóan, nincs rendben.
Általánosban úgy tanították, hogy vannak az ideálisok, a képletek szerint viselkedők. És vannak a renitens valóságosak, amelyek nem teljesen a képletek szerint viselkednek.
A valóságban csak valóságosak vannak. Atomos szerkezetű anyag is csak speciális körülmények között létezik.
Ezt felsőbb szinteken tanítják is, de általában az marad meg általános igazságként amit korábban vasaltak bele a tudatosságainkba.
Igen, megvan, hogy az összegző matematika csak az azonos neműek összeadásánál igaz. De ezekből mennyi van amivel az életünk során találkozunk?
Ezért van az, hogy még a műszaki gyakorlati képleteink is paraméterezettek.
Ehhez csinálták meg azt a vas-karbon diagramot is, amivel halálba szekáltak bennünket a gépipariban (álmunkból felverve is tudnunk kellett).
Ha már nagyképűsködtél és poénkodtál, elmesélek egy kis tanmesét a német precizitásról.
A német tudós elkezdi vizsgálni a sivatagi bolhát.
Mondja neki, bolha ugorj és a bolha ugrott.
Ekkor elkezdi sorba kitépkedni a lábait és lábanként megkéri, bolha ugorj.
Az utolsó lábának kitépése után elkezdi egyre hangosabban mondani, hogy bolha ugorj.
Majd bejegyzi a naplóba a felismerését: A sivatagi bolha ha kitépik az összes lábát, akkor megsüketül.
