Sziráki TamásEhhez a témához nem értek annyira, de az egyetemen tanulunk rendszertechnikát és szabályozáselméletet, mondjuk mi gépészek nem vagyunk túlságosan oda érte, vagy csak szarul tanítják. Ezek a tárgyak nagy vonalakban arról szólnak, hogy van valami rendszer, amire ráadunk valami jelet, majd a rendszer válaszol valahogy. Meg kell határozni az átviteli függvényt, meg kell rajzolni a Bóde diagrammot, súlyfüggvény, átmeneti fgv.. Szabályozáselméletben meg a rendszer egyes tagjainak van valamilyen jelátvivő tulajdonsága, aztán soros kompenzációval kell javítani a rendszer átviteli tulajdonságait.
Nem csak frekvenciatartományban, hanem operátoros tartományban is kell hupákolni (úttálom a Laplace transzformációt). A leglényegesebb a Bóde meg a Nyquist diagramm, mert ezeket le kell tudnunk rajzolni.
Az egyik matek tanárunk említette, hogy a fourier transzformációt a természet is tudja, mert az ember füle a hangot (szinuszos és cosinuszos hullámok) fourier sorba fejti. Meg az ember hallása is érdekes, mert logaritmikus léptékben érzékel a fülünk, aztán már megint a Bóde diagrammnál lyukadunk ki (dB skálázás).
A hologramm is valami fourier transzformációhoz kötődő dolog, de a matektanárunk nem nézett utánna annyira. Igaz, a hologramm is gépész találmány (Gábor Dénes), de az egyetemen nem vagyunk oda a retekért (rendszertechnika).