Mondaná a latin. Azaz a változatosság gyönyörködtet - mondaná a magyar. :)
Mire is célzok ezzel? Nos, kicsit úgy érzem, hogy a túlzott fanboy/fangirl magatartás kezd egyre komolyabb problémát okozni az Ubuntu körül.
Kezdjük azzal, hogy kb. 4 éve használok Linuxot teljes megelégedéssel. Anno egy Mandrake 10 volt, ami megfordult a gépemen. Tök hülye voltam hozzá, havonta telepítgettem újra, mert sikeresen hazavágtam. Nem volt kiterjedt felhasználói fórum, nem volt júzerfrendli megoldások olyan garmadája, mint manapság mondjuk az Ubuntuhoz. Mégis, a Linux lelkivilágával magam erején, magam felfogásával kezdtem lassanként megbarátkozni. Ez a későbbiekben nagyon sokat jelentett.
Aztán váltottam Ubuntura. A Hoary volt az első, amivel próbálkoztam, de még mindig visszatértem az addigra már Mandriva néven futó Mandrake Linuxhoz, viszont a Breezy óta állandósult a gépemen. Természetesen már akkor érzékeltem, hogy ez más, itt nagyobb a közösségi support, de ekkorra már nagyjából elegendő magabiztossággal mozogtam a Linux alapjaiban. Ami új volt, az a Debian lelkivilága, amit természetesen az Ubuntu átörökölt, és a korábban megszokott Mandriva-Mandrake elvektől sok tekintetben különbözött.
Ekkor Kubuntun próbálgattam a szárnyaimat, hiányzó, számomra fontos progikat (pl. KGtk, hogy a kevés GTK alkalmazás fájl dialógusa is KDE legyen) fordítgattam le forrásból. Élvezetes móka volt, az biztos.
Aztán váltottam Ubuntura. Már nem is emlékszem mi volt a motiváló tényező, de azóta KDE meg se fordult a gépemen. :D
Nyár közepe óta viszont Fedora az oprendszer. Meg vagyok vele elégedve, bár elismerem, hogy sok tanulnivalóm van. Nem olyan "hypeolt" disztribúció, mint az Ubuntu, nincs is mögötte akkora felhasználói közösség. Ez valahol rossz és valahol jó. Rossz, mert itt-ott hiányosabb lehet a dokumentációja, viszont biztosan jó, mert kevesebb az egységsugarú júzer.
Ez lehet kicsit elitista kijelentés volt, ha valaki így érzi, szíve rajta.
Sajnos az Ubuntu körüli hype néha visszaüt, nem is kicsit. Tény, hogy sokat tesz a Linux terjedéséért, nem is véletlen, hogy az Ubuntura feljesztő hackerek többsége inkább a desktop vonalon mutat fel kiemelkedő teljesítményeket. Hiszen ez az, amivel az átlagjúzer először találkozik. Viszont valahol ez a nagy iramú júzerfrendlivé tétel vonzza az egységsugarú júzereket, akik minden problémára kész megoldást "követelnek". Olyanokra is, amiben a Canonical fejlesztői nem tűnnek ki.
A fejlesztési prioritásban nem szégyen elismerni, hogy az Ubuntu nem jeleskedik az alapokban: kevés kernel patch, kevés xorg patch. Ez nem szégyen. Nem lehet egy ilyen kis cég mindenhol a legjobb. Nagy cég se lehet mindenhol a legjobb. Az Ubuntu eddig mindig abban a szegmensben jeleskedett, amivel mások kevesebbet foglalkoztak.
A négy+1 vezető disztribúciónak (Ubuntu+Debian, Fedora, openSUSE, Mandriva) együttes munkája az, amitől a Linux fejlődhet, de komoly szerepet játszanak a nem annyira elterjedtek is: Slackware, Arch, Foresight, stb. Ha bármelyik monopolhelyzetbe kerülne és diktálni szeretne, az senkinek se lenne jó. A Linux nem erről szól.
Itt nem egyszer olvastam, hogy az Ubuntu megoldja-e ezt, meg azt. Gyakran olyan problémákról van szó, ami az Ubuntu fejlesztésében nem kap akkora hangsúlyt, így a patch nem a Canonicaltól fog érkezni.
Az Ubuntu tehát nem mindenható, és megfelelő hozzáállás nélkül nem javasolt egységsugarú júzereknek, még akkor sem, ha tény, hogy a leginkább felhasználóbarát, és erre akar a továbbiakban is gyúrni.
Attól függetlenül, hogy most Fedora van a gépemen, természetesen érdekel az Ubuntu fejlődése, akár olyan formában is, hogy mi kerül az Ubuntu fejlesztésekből az upstream fősodorba. Mert van ilyen is, erről viszont szól a Linux.
Javaslom, hogy aki már kicsit jobban benne van a Linux életérzésben, az akár dual-boot üzemmódban próbálgasson más disztribúciókat, esetleg próbáljon be egy OpenSolarist, ami a legtisztábban őrizte meg a Unix alapokat. Ne kényelmesedjünk el. Legyünk kicsit aktívabbak, bugreportoljunk, keressünk megoldásokat. Ne csak várjuk, hogy majd megoldja valaki helyettünk a problémát.
És gyönyörködjünk a változatosságban. :)