Először is nagyon köszönöm, hogy végre leírtad azt amit gondolok az egészről. (lustaság, időhiány, vizsgaidőszak 1000-rel stb. könnyen tudok válogatni az indokokból, hogy miért.)
Csupán pár hozzá fűznivalóm van:
Az első és legfontosabb:
Ehhez az idézethez tartozik
-------------------------------
"Ez persze nem azt jelenti, hogy ettől a szén/gáz is lassabban ég, hanem valamilyen veszteséges úton fékezik a rendszert (nem tudom pontosan hogyan)."
Nem egy bonyolult mechanizmus. Ugye minden erőmű ugyanúgy működik mint az egyszerű vízforraló (kivétel a vízerőmű és a szél turbinák, azok mechanikai, helyzeti energiát alakítanak elektromossá), a vízből túlhevített vízgőzt állítanak elő, majd a látens hőből, vagyis lecsapódás során felszabaduló energiából, termelnek áramot. Paks esetében primer kör után egy hőcserélőn keresztül a szekund körben állítanak elő áramot a gőzturbinákon, a többieknél nagy általánosságban a primer kör megy közvetlenül a gőzturbinákra. Mikor nem kell az áram akkor egyszerűen ezt a gőzt kiengedik a szabadba. Például a Heller féle hűtőtornyok (az ismert rajzfilm sorozat atomerőműjére gondolj na azok a nagy kürtők azok magyar találmányból lettek) pont ezek szolgálnak erre, mikor Visonta mellett elmentek a mátraaljai erőmű fehér gőze az, és a tévhitet szétoszlatva nem a füstöt okádja ennyire:P . (Amúgy a fáradt gőzt is így engedik el, egy részét persze visszatáplálják a primer körbe, de a nagy része kimegy). Ja ahol meg nagy mennyiségben van víz ott víz hűtéssel is megoldhatják ugyanezt, vagy a kapcsolt hő termeléssel fűtik a házakat télen.
A másik észrevételem arra vonatkozik, hogy ugyan említetted a szabályzó köröket, de éreztem egy kis bizonytalanságot, ehhez is hozzáfűznék pár szót:
----------------------------------------------------------------------------------
A szabályozás Magyarországi szinten 3 foka van.
- A primer szabályozás gyakorlatilag arra szolgál, hogy ne terhelődjön túl a hálózat. Ez adja a kraftot ha lehet mondani, nagyon helyesen mondtad nagy átlagban a napi völgyterhelésre méretezik, de ami még fontos tudni róla, hogy ebből van képezve a stratégiai tartalék kapacitás amelyet kötelező az EU felé tartanunk. Ez a többszörösen túl biztosítás alapvető fontosságú alap elve az EU-nak. (Pontosan ezért nem történhet nálunk hasonló leállások mint Észak-Amerikában történtek, ahol az állam szinte teljesen kivonult az áram termelésből... Had ne mondjam mennyire áldoznak ott az ellátásbiztonságra) Itt a Paks teljes potenciálja adja a termelés 80-90%-át, a többit Visonta adja. (Amúgy Paksnak egy stabilis munka pontja van ezért nem lehet terhelni, úgy mint a többit, ráadásul negatív lefutású, ha elmozdul innen, akkor leáll, pontosan ezért milliószor nagyobb biztonságú mint a csernobili, amely karakterisztikáját nézve pozitív irányú volt ezért tudott megfutni. Mellesleg ezt Teller Ede 25 évvel a katasztrófa előtt megjósolta a csatornás, kettős moderálású erőműveket ezért javaslatára vetették el nyugaton. [A csernobili ilyen volt, ennek csak az egyetlen előnye az volt hogy polgári célú erőműben teljes leterhelés mellett is lehet hasadóanyagot gyártani az atombombába, jelenleg még 8 ilyen erőmű van a FÁK államaiban] .)
- A szekunder szabályozás a 50 Hz-et szolgálja ( teljesen jól mondtad, nagyon nagy pontosságban kell produkálni ez, amúgy jól is teszik mert a 21. század készülékei nagyon nagy része 1 Hz különbségnél már komolyan károsodásnak), ezenkívül a napi ingadozás követik le nagyjából 10-15 perc pontossággal. Itt már nem mindig 100%-ban vannak leterhelve az erőművek, az a beépített potenciál amely nem termel valós áramot hanem megy ki a szabadba, az a forró tartalék (vagy nem gyújtják be annyira a kazánokat, a szabályozhatóság, az energiahordozó láng magasságától, a technóligától stb. függ ), amelyeket nagyon könnyedén lehet rákapcsolni és vissza. Ebbe a csoportba tartozna a Visontai erőmű, a Dunamenti és még pár nagyobb erőmű. Nagyságrendileg a beépített kapacitás fele tartozik ide. Ebből is képeznek tartalékot az erőművek az EU felé.
- A tercier erőművek, a csúcserőműveket takarja, ezek nem alkotják a szerves részét a rendszernek, de velük lehet a hirtelen megugrásokat, és és beeséséket lekövetni. Többségük forró tartalékként működnek készülve arra, hogy leterheljék őket. (Persze egy jó része az ilyen erőműveknek nem csak ebbe a kategóriába esnek, ezt mindig naponta határozza meg a MAVIR, és óránként is változnak, a nappali terhelésben természetesen a diverzifikáció miatt belépnek sokszor, tehát az átlag terhelésük 40% körüli.) Jellemzően a gáztüzelésű erőművek tartoznak ide. (Nem véletlenül épül rengeteg gázturbina, ezek 5 perc alatt a hidegindításból felpörögnek a hálózat számára is mérhető nagyságrendre.) A tercier terhelés az independencia miatt kell, vagy is a fázis eltolódások kiküszöbölésére szolgálnak, itt nem az erőművek tengely forgási ideje, körfrekvenciája a fő fontosságú dolog, hanem a transzformálás során állítják be, természetesen ehhez elegendő elektromos erő kell.
Az átvételi árak is hasonlóan alakulnak mint a szabályozási körök, az átlag 8-10 Ft/kw árhoz képest amely Paksra jellemző (ebben az árban benne van a leszerelés költsége, az atom temető kialakításnak ára és még sok minden más is, és ezeket már be is fizette a Nukleáris Kasszába az erőmű!), a visontai áram 15 Ft körül van, a gáztüzelésűek 20 Ft. körül a többiek drágábbak. Fontos még a külföldi import is, amely mint egy mankó még további segítséget jelent a szabályozáshoz, természetesen mi is exportálunk, de valamennyire nettó importőrök vagyunk. Az árak persze változnak az éjszakai és nappali árak itt is bőven eltérnek! Talán nem meglepő miért, ezek után amiről eddig beszéltem.
Összegzésként talán most már értitek miért is lenne elsődlegesen fontos egy geológiai áramtárólós erőmű létrehozása, mert a sok forró tartalék annyira nem gazdaságos, mondhatni pazarló. (Az említett erőmű típusnak a lényege, hogy fel kell pumpálni az olcsó árammal a vizet és leengedni mikor épp kell a plusz energia.) Emellett rendkívül fontos lenne az elavult erőmű park lecserélése. Ezek a fejlesztések hozzávetőlegesen 20 %-ot tudnának vágni a primer energia felhasználásból, vagy is ennyivel lehetne kevesebb CO2-t termelni.
Az alternatív energiahordozókról még nem szóltam, ezek a viszonylagos kis energiasűrűségük miatt nem alkalmasak nagy erőművek táplálására, (kivétel a vízerőművek, de ezekhez nagy esésű felső szakaszú, bő vizű folyókra van szükség, ezekkel nem rendelkezünk.) ezért ehhez jóval eltérőbb felfogás kell. Ez a felfogás az energiainternet. Nomen est omen: pontosan az ami lejátszódott a 80-as évektől kezdve a számítógépeknél, vagyis a hatalmas nagy erőművek törpülni fognak, és kis helyi közösségek, akár magán termelők is felfognak menni a helyi áram hálozatra. Ilyen szempontból a vidék szerencsésebb mint a város, mert ott relatíve nagyobb területen él kevesebb ember így sokkalta nagyobb lesz a rész aránya az olcsó helyben előállított áramnak.
Hú rengeteget tudnék még írni, de vár a holnapi vizsgára készülődés. Talán így már ezek alapján rá tudtok jönni a véleményemre, az ilyen populista egy nap alatt megváltjuk a világot típusú megmozdulásokról.