Eleget teszek én is a felkérésnek, a buzdításnak és elmesélem, hogy hogyan is kerültem a pingvinek közelébe.
IBM PC-t először 7 éves koromban kaptam. Egy alap 486 DX4-es gépecske volt. Az első fél évben bőven elég volt számomra, hogy kedvenc játékaimat be tudtam indítani rajta :) Aztán elkezdtem nézegetni a rendszerem, piszkálni a beállításokat, stb. Mivel nem volt senki aki segítsen a gép buherálásában, ezért mikor valamit elrontottam akkor magamnak kellett helyrepofoznom. Ennek köszönhetően hamar nagymestere lettem a csodagépeknek :) Mikor megismerkedtem a config.sys-es menük készítésének rejtelmeivel, mindenki a csodájára járt a gépemnek, hogy milyen jó kis menürendszerből tudom kiválasztani,hogy mi induljon el. Ezután már nem kellett sok hogy egy igazi programozási nyelvvel is intim kapcsolatba kerüljek :). Eleinte szigorúan microsoft termékeket használtam (dos, win 3.11, win 95-98-2000-XP-Vista). Linux-szal először 99-ben próbálkoztam. Feltelepítettem egy SUSE rendszert. Sajnos a hálózati vezérlőmmel (és még sok egyéb mással) gondjai voltak. A kezdeti lelkesedés megvolt és átpattantam windowsba, neten megkerestem, hogy mit lehetne csinálni, visszabootoltam a linuxot, semmi eredmény, újra windows, újra linux, windows, linux... brrrr...
Aztán rájöttem, hogy bizony a pingvin nem érzi jól magát az én gépemen. Ezután még kb 6* próbáltam linuxot rakni a gépemre, de a hálókártyámmal vagy valamelyik perifériámmal mindig gondjai voltak.
Kb fél éve kaptam egy Ubuntu Live CD-t. Lakótársam nagy linux guru, így most tudtam,hogy ha valami nem OK akkor lesz aki tud majd segíteni :)
Nagy meglepetésemre már a Live CD is felismert mindent. Gond nélkül működött minden hardverem. Mikor a Vista úgy döntött, hogy behal, már nem is gondolkodtam azon,h újra kellene telepítenem. Előkerestem az ubuntu CD-t és kúszott is fel a rendszer.
Nagy meglepetés volt számomra, hogy még olyan hardvereket is élből felismert, amiket még a Vista sem tudott.
Elsősorban azért gondoltam,hogy ubuntu-t fogok a gépemre rakni, mert már elegem volt a windowsból :( Aztán megtetszett, hogy mindent testre tudok szabni a rendszerben. Nagyon jó volt, hogy a programok többsége nyílt forrású, bármelyikbe bele tudok piszkítani, a gépemre tudom szabni.
Azóta már két ismerősöm is Ubuntu-t használ :D
Barátnőmnek én telepítettem fel, mert a windows állandó jelleggel összeszedett minden popup dobálót és ettől tetü lassú lett a gépe.
Haveromat meg egyszerűen lenyűgözte mikor megmutattam neki, hogy nem egy DOS szerű rendszerről van szó, ahol parancsokat kell pötyögni a konzolba, hanem van egy normálisan összerakott grafikus felület. Mikor megmutattam neki, hogy a Beryl és az Emerald mire képes, akkor már Ő is elkezdte tölteni a telepítő CD-t :D