giorgioEbben akkor más véleményen maradunk. :) Én szerintem semmi baj nincs azzal, ha egy átlagember ösztönösen tudja használni a számítógépes felületet, és nem kell előtte képzést tartani neki. A számítógépes korszak hajnalán persze egyértelmű volt (főleg az MS-DOS-os, Nortonos időkben), hogy ehhez biza érteni kell rendesen, netán vaskos könyveket is el kell olvasni hozzá.
Aztán megjelent az "Ablakok", és valamit nagyon jól csinált: barátságosabb, megfoghatóbb, láthatóbb felületet adott a bonyolult program- és parancsnyelvnek, így rengeteg olyan ember számára tette elérhetővé az informatika előnyeit, akik egyébként nem akarták/tudták volna megtanulni a nyelvet. A világ azóta is ebbe az irányba hat, és szerintem ez nem az elbutulás jele, hanem a programozók zsenialitásának legnagyobb kihívása, a kreativitás színtere.
Jelenleg ott tartunk, hogy az iPhone/iPad "forradalom" bebizonyította, hogy a megszokottnál még sokkal intuitívabb és egyszerűbb felhasználói felület hozható létre, ami meg aztán tényleg már olyan rétegeknek nyitja meg, teszi vonzóvá az informatika világát (pl. kisgyerekek, idős emberek), akik eddig megfoghatatlanok voltak.
Ehhez a fejlődésirányhoz az asztali oprendszereknek is alkalmazkodniuk kell; ha nem is mindnek, néhánynak. Az Ubuntu egyértelműen ebbe az irányba indult el, és ennek örülni kell, vagy aki nem örül neki, annak is el kell fogadnia. Akit ez nagyon zavar, és tősgyökeres linuxosként ezt szentségtörésnek érzi, annak ott lesznek mindig a klasszikus, programnyelv központú disztrók. De az Ubuntu egy erős, stabil rendszermaggal a háta mögött igenis azt tűzte ki célul, hogy "szomszéd Aranka néni" is használni tudja, és az "átlag felhasználó" (ami nem is annyira átlag, mert némi speciálisnak mondható háttértudással neki is rendelkeznie kell) csak annyit érzékeljen az egészből, hogy minden jól működik, minden egyszerű, és pont. :)