StanSmithLinux alatt a rendszerpartciódnak mindenképp ext fájlrendszernek kell lennie, az ext4 a javasolt, ez jelenik meg / csatolási jellel a telepító partícionálójában. Én sose szoktam 20 gigabájtnál nagyobbat megadni, mert annyin minden programommal együtt mindig elfért bőven a rendszer.
Emellett külön az adataidnak és beállításaidnak érdemes egy nagyobb, szintén ext4-es partíciót létrehozni, /home csatolással. Ez arra jó, hogy akármikor telepíted újra az ubuntut, sose kell a letöltött adataiddal, könyvjelzőiddel, mentéseiddel, stb. foglalkoznod, mert minden megmarad a /home-ban, és az új telepítésnél becsatolod ugyanúgy /home-ként formázás nélkül, és voila otthon, édes otthon. :)
Az Ubuntu természetesen ismeri és kezeli a windowsos partíciókat (sőt, mint mondtam az OSX-eset is olvassa), ez fordítva nem igaz. :) Ubuntuból tehát elérhető minden windowsos partíción lévő adatod, de tartós adattárolásra én mindenképp egy ext4-et hoznék létre erre is (ha nem számít az, hogy akkor ezt csak linux alól tudod olvasni), /home csatolással.