Előrebocsátva elmondanám, hogy panelhívő vagyok, és én eddig a LinuxMintben találtam meg a desktopomat, mert minden számomra szükséges dolog out-of-the-box úgy volt meg benne, ahogy nekem jó, ráadásul - bár kezdetektől kedveltem az ubi narancs-barna színvilágát - a mintes zöld megjelenés kedvemre való.
Több alkalommal tettem kísérletet a kde felület abszorbeálására, de sosem sikerült megkedvelni, a bugos dolgai meg kikészítettek.
A unity hírek és infók teljesen idegenül hatottak és egészen máig ellenségesen figyeltem, úgy gondoltam ez is a kde4-hez hasonló szemcukorka f@sság, ami nem jó semmire.
Időközben kipróbáltam a gnome-shell gnome3 lájvcédát, és kellemesen csalódtam benne, mert valóban használhatóra sikerült, bár ezeddig kevés disztróba drótozták bele tényleg használható módon.
A win7 dokkok sem nyerték meg a tetszésemet, egy egész műszakban produktívan használni idegesítő (amúgy az egész kíndóz az...).
A sok jó vélemény azonban nem hagyott nyugodni, és a mai nap rászántam magam. Nos, megérte. A desktop használat egy teljesen új módja és szokni kell, az biztos, de úgy érzem használható, sőt kézreálló. Van ugyan néhány bénasága - és nekem is őhozzá - de tulajdonképpen még van lehetősége fejlődni.
Egyenlőre marad, szokom, tesztelem és bugreportolok ha találok valami. Mindenkit biztatok arra, hogy próbálja ki, mert nálam ellenségesebb nemigen lehet senki a desktopújításokkal szemben, és lám-lám, mégis beadtam a derekamat, mert meggyőzött annyira, hogy adjak egy esélyt.
