Elolvasva ezt a heves szócsatát szerettem volna több kommenthez is hozzászólni, végül úgy döntöttem, hogy egyikhez sem írok és mindegyikhez. Annak idején, amikor kedves barátom rámragasztotta a Tuxitiszt, a 8.04 volt az aktuális. Engem a Compiz nyűgözött le. Lerészegített a sárga háttérképig. Elkezdtem az olvasást, a tanulást és felfedeztem a lehetőséget, a szabadságot. Ha valami nem tetszett, akkor megváltoztattam. Ha valami megtetszett, megváltoztatta. Épp a testreszabhatósága fogott meg a linuxnak. Akkor már rég nem a Compizról szólt az élet. Kerestem a szebbnél-szebb "ablakokat", fontokat és bármit, amivel egyedivé tehetem a gépem. Nekem ezt jelenti a Linux. A szabadságot.
Beszélgettem a napokban egy barátommal, aki panaszkodott, hogy nagyon lassú a gépe. Javasoltam neki, hogy tegye fel és próbálja ki valamelyik linux disztrót. A válasza egyértelmű volt - "Úgy megszoktam a Windows-t" - mert Mo-n mindenki megszokta a Windows-t. Félnek a változástól, félnek az újtól. Sokan nem akarnak újat kezdeni, mert újra tanulniuk kell. Többször megírtam, én most vagyok 41 éves és örülök, hogy megismerhettem ezt a nagyszerű rendszert és a lehetőséget a szabadságra. Nem kell erőszakot tenni senkin, hogy linux felhasználó legyen. Nekem pár barátom megnézte, kipróbálta és használja a linuxot, mert megérezték ők is azt, amit én is, A SZABADSÁGOT!
Tux ereje legyen veletek! :-)