Alapvetően szerintem mindegyik asztali környezetnek megvan a maga előnye, hátránya.
A gnome2 azért jó, mert egyszerű, és hasonlít a windózra.
Az xfce azért jó, mert nagyon hasonlít a gnome2-re, és nem állt le a fejlesztése ;)
A KDE (jelenlegi kedvencem) azért jó, mert nagyon kellemes munkakörnyezetet biztosít, kellemes tempóval, cserébe picit többet kér erőforrásból.
A Unity jó, mert új irány, ha megszokod akkor nagyon könnyű használni, kis képernyős kütyükön nagyon jó. Csak még picit bugos, de hát fiatal még, majd lesz ő még gyorsabb és okosabb is.
LXDE gyengébb gépeken is nagyon jól teljesít, és erőforrásigényéhez képest nagyon is jól néz ki.
Gnome3 és GnomeShell-ről nem tudok nyilatkozni, mert nem volt még szerencsém hozzájuk.
Openbox, blackbox, kickbox, utcai box, set-top-box... mindenféle boxok, szintén nagyon jó dolgok, mert szinte nem esznek semmit, letisztultak, viszont inkább az advanced userek használják, akik tudják hogy mi hol merre.
Tökéletes asztali környezet nincs, és nem is lesz. Sokféle van, mert mi userek is sokfélék vagyunk, és azt fogjuk választani, ami nekünk a legkényelmesebb. Ez nem redmond, hogy van explorer, oszt sanyi. Ha kell ha nem, ez van.
Amúgy én ezer meg egy féle asztali környezetet próbáltam, használtam különböző kütyükön, és egyiknél sem éreztem azt, hogy valamiben hiányt szenvednék. De ami a legjobban bejött az a KDE. Vannak még hiányosságai, de per pillanat számomra ő áll legközelebb a "tökéletes ablakkezelő"-höz :)