rapfen1.
Úgy esett, hogy 'vidékre' utaztunk. Szerencsésebb kollégám leült a net elé, és végezte a napi rutinját.
Én meg csak lestem, mint sült hal a zacsiban.
Aztán megnyitotta nekem az Altavistát, és azt mondta: írj be valamit.
Azóta nekem is van netem, és nem félek használni.
2.
Az alapokat valóban fel kell szedni, de a windowst is megismerték valahogyan
3.
Kell nyelvtudás. Az élet minden területén. Nem a tevefarm előtt kéne felnőni, lehetne mással is foglalkozni.
A fiam 12 volt, amikor egyedül tette fel a Potatot (jó, én particionáltam előtte neki). Aztán meg hamarosan lengyelekkel társalgott, chatelt, pedig nem tud lengyelül. Most phd-re készül, nem itthon.
4.
Azok dühítenek fel a legjobban, akiken látszik, hogy nem is akarják megérteni. Kérdeznek, másolnak, és ennyi. Hiába löködjük a tanulás irányába, neki a pillanatnyi akadály elhárítása kell az okok teljes mellőzésével.
Sajnos az 'okos' világunk erre visz minket. Magamon is érzem, akarok már hosszú dolgokat végigolvasni, elég egy-két parancs a megoldáshoz. Aztán lehet, hogy holnap ugyanabban a pdf-ben fogok még egyet lapozni. Nincs baj, amíg a gugli felhozza.