SalamanWindowson van a Rendszervisszaállítás, biztos ismered. Ugyanezt tudja, sőt még ennél sokkal többet is a Systemback. Felteszed, csinálsz vele egy pontot (alapértelmezett mentési könyvtár: /home. Választhatsz mást is csak írható linuxos könyvtár legyen annyi szabad hellyel, hogy a művelet során létrehozott adatmennyiség elférjen rajta.), aztán ha valami balul üt ki, akkor akár grafikus felületről, akár karakteres felületről, akár recovery módból (ott van a GRUB-menüben, ahol tegnap a régebbi kernelt kerestük) visszaállsz rá. Tegnap kb. húsz perc alatt meglettél volna vele, azért ennél tovább tartott a kalandunk, és a kimenetele is némileg bizonytalanabb volt.
Köztes, rövid ideig támogatott verziót csak azok használnak, akiknek valamiért nem megy megfelelően a gépén a hosszú távon támogatott, vagy nagyon szeretnek kísérletezni, és elég gyakorlottak ahhoz, egy kis szívástól ne ijedjenek meg. Normális esetben az ember nem is tesz a gépére magában köztes kiadást, az csak másodlagos rendszer. Két Ubuntu van a gépén, egy hosszú távon támogatott, meg egy köztes kiadás. Ha a köztes elfekszik, újraindítja a gépet és a GRUB-ban kiválasztja az LTS-t, aztán fórumozik vidáman tovább.
Tesó, nagymami és nagypapi gépére nem nagyon teszünk köztes kiadást. Szerintem.
Szóval igen megfontolandó volna a csere.
Én ezt csinálnám a helyedben:
1. Adatmentés (Ezt amúgy is meg kellene ejtened, ez nem normális, hogy rinyálunk az adatok elvesztése miatt. A gép meghibásodhat, elázhat, ellophatják, és akkor mi van?)
2. Ubuntu 14.04 számodra megfelelő verzióját letöltöd, telepítőt írsz belőle :-) (lehet pendrive-ra is), Liveban kipróbálod, jól működik-e a gépeden. (Ha a próba nem sikerül, akkor ugyanezt eljátszod a 12.04 LTS-sel is.)
3. Azt vélelmezem, hogy az egész merevlemez az Ubuntué, úgyhogy csinálsz egy szép és átgondolt kézi újraparticionálást, hogy legyen minimum külön rendszer-, home és cserehely partíció. (Ha nem HDD van a gépben, hanem SSD és van megfelelő mennyiségű RAM, akkor cserehely nem is kell. Mindegy ennek nyithatsz egy témát, és a konkrét helyzetnek megfelelően a fórumtársak fel fogják vázolni a szóba jöhető lehetőségek széles körét.)
4. Telepítesz.
5. Felrakod a Systembacket (Volt már, ugyan ritka az ilyen, de előfordulhat, hogy valakinek az első frissítés vagy valamilyen videokártya meghajtó telepítése után máris elszállt az Ubuntuja, jobb elsőként felrakni a Systembacket, pontot készíteni, és akkor nem kell még a körülmények legszerencsétlenebb összejátszása esetén sem elölről újrakezdeni.
6. A Szoftverek és frissítéseknél kikapcsolod az értesítéseket az új kiadásokról.
(Akkor a tesód nem fog nekiállni kiadást frissíteni, ilyet amúgy se nagyon csinálunk, ha cserélni akarjuk a rendszerünket egy újabbra és azt feltétlen a most jól működő helyére szeretnénk tenni, akkor normál módon telepítünk. [A home partíciót persze NEM formázzuk, csak /home csatolási ponttal hozzácsapjuk az új rendszerünkhöz.]
És akkor lesz a tesódnak mondjuk egy 2019 áprilisáig támogatott rendszere, amihez nem nagyon kell hozzányúlni. Ha megtanítod neki, hogy néha, ha mégis nagyobb változást tervez, hogyan csináljon Systembackkel pontot, és valahogy véletlen nem stimmel valami, akkor meg még könnyedén oda is vissza lehet majd tolni a rendszert…