peterhVéleményem*:
Nem mindenhova való az SSD. De amikor egy fürge masina az idejének több mint felét azzal tölti, hogy arra VÁR, hogy a háttértárról be tudjanak töltődni adatok az operatív tárba, akkor ott jól jön egy gyorsabb háttértár. És itt a hagyományos vincseszter nem a 100..130 MB/sec-es adatátviteli sebességével vérzik el, hanem amikor még csak "keresi" szektort. Átlagosan 12 ms, de rossz esetben lehet ennek a sokszorosa is.
Az SSD-nél ilyen gyakorlatilag nincs.
És számoljunk egy kicsikét:
Tegyük fel, hogy 1000-szer írható egy cella. (Ez kb. amit garantálnak, valójaban a dupláját is elbírja gond nélkül de erre persze nem lehet építeni).
Vegyünk most például egy 120GB-os SSD-t.
Mennyi idő kellene neked, hogy 120TB adatot írjál rá?
Ha minden nap újra teleírod (pl. naponta 10..12-szer telepíted az ubuntut), akkor is kb 3 évig tart... (ok, csak 2,7 évig).
De a valós adatforgalma ennél nagyságrendekkel kevesebb lesz, tehát a várható élettartama annyival több.
(Valahol olvastam egy statisztikát, hogy átlagos user 10GB körül ír naponta a háttértárra, ha a duplájával számolsz, mert te átlagon felüli vagy, akkor az kb 6000 nap -> nagyjából 16 év)
Meddig használsz egy laptopot, mielőtt kukáznád?
Egy 5 éves gép, bár még használható, simán tönkreavul.
Tehát, egy SSD _bőven_ kiszolgál egy laptopot, és valószínűbb, hogy más okból lesz használhatatlan a gép, nem pedig azért, mert az SSD behal.
(De ha mégis, akkor ki kell cserélni és kész :))
Ez alatt az idő alatt pedig a lényegesen nagyobb sebessége miatt sokkal többet teljesít, mint amit a HDD adna, sokkal kényelmesebb használni a gépet, ha, példálul 3 másodperc alatt elindul egy szövegszerkesztő, nem kell rá 15 másodpercet várni.
Ugyanez érvényes a boot időre is.
Tehát az SSD drága (viszonylag), de ha arról fut a rendszer, olyan kényelmet ad, amire egy HDD sosem lesz képes.
*: nem biztos, hogy igazam van, de szerintem igen.