Nekem az a véleményem erről, hogy egyrészt irtó nagy pénzekbe kerül, másrészt meg 1-2 alkalommal semmire nem megyünk. Hogy úgymond "beleivódjon" a társadalomba, hogy létezik ilyen, ahhoz huzamosabb időn keresztül kell találkozniuk az adott márkanévvel, jelen esetben az Ubuntuval. Egyrészt erre nem sok esélyt látok, hogy valaki pénzelné heteken át azt a napi többszázezret, másrészt meg ettől még nem fognak tömegek áttérni Ubuntura. Néhány felhasználóért meg egyszerűen nem éri meg.
Persze magát a reklámozás ötletét nem tartom hülyeségnek, sőt!... Csak nem bitzos, hogy az országos kereskedelmi tömegkommunikációs eszközök erre a legjobbak. A reklámozásnak közvetlenül több célja is van. Egyrészt egy márkanév megismertetése. Azaz hosszú távon segíti egy termék elterjedését, ha minél többen ismerik a nevét. Még akkor is, ha sokan sokáig csak a nevet ismerik, magát a terméket nem. Erre ugyan jó lenne a tévéreklám, de annyiért nem éri meg. Sokkal jobb módszer az Ubuntu név elterjesztésére, ha pl. tömegesen járnának ubuntus ruhákban, pólókban az emberek.
A reklámok másik célja egy konkrét termék megismertetése, egyrészt az új potenciális felhasználókkal, másrészt meg a konkurencia jelenlegi használóival. Marketinges körökben közismert tény, hogy a legjobb reklám az elégedett fogyasztó. Azaz ha megbízható embertől sok jót hallanak erről a rendszerről, az legalábbis felkelti az érdeklődésüket. Aki szakmailag képzettebb, annak nyugodt szívvel el lehet mondani, hogy mit tud ez a rendszer, aki meg kevéssé hozzáértő, annak meg pusztán kis felvilágosítást adni, hogy ezzel is mindent meg lehet tenni, amit egy Windowszal.
Utóbbi kijelentésemet azonban nem árt fenntartásokkal követni. Akármilyen jó is az Ubuntu, vannak olyan felhasználók, akiknél nem lehetne, vagy nem érné meg Ubuntut telepíteni. Legfeljebb dual bootos megoldásban. Ők elsősorban a hardcore gamerek és hasonló felhasználók, akiknek nyilván a frissen torrentezett legújabb windowsos játékuk nem fog szépen futni Linux alatt. Őket ki lehet hagyni a "megtérítendő" emberek listájából. Náluk ugyanis ha sikerülne is őket rábeszélni egy Ubi telepítésre, érthető okokból - mivel a kedvenc játékuk nem fog működni - negatív véleménnyel lesznek a Linuxról, amit nem restellnek elpletykálni minden ismerősük között. Negatív visszhangra meg épp hogy nincs szüksége az Ubinak. Szintén nem érdemes azokat megpróbálni rábeszélni, akiknek olyan szoftverrel kell dolgozni, ami csak Windows alatt elérhető. (Főleg ha a wine nem tudja jól emulálni.) Sajnos még azon alkalmazások esetén is sokan egy adott programhoz vannak kötve, amire amúgy létezne Linuxon alternatíva. Nem kell vészes dolgokra gondolni, aki pl. egy OKJ-s papírral kap valami access-ben megoldandó munkát, az nem fog repesni a boldogságtól, ha OpenOffice alatt kell ugyanezt megoldania. Nem csak azért, mert ismeretlen számára az új alkalmazás, hanem kompatibilitási gondok miatt is. Vagy például azt az iskolást is hiába próbálnánk rábeszélni, akik kifejezetten mondjuk Excelt tanulnak. Ő negatívként fogja megélni, hogy ugyanaz, amit az iskolában tanulnak, nála nem, vagy nem úgy használható.
Szóval nem náluk kellene kezdeni a reklámozást. Célszerű azokra "ráakaszkodni", akik vélhetően tényleg megelégedéssel tudják majd használni az Ubit. Kikre gondolok? Akik mondjuk elsősorban internetezésre használják a gépet. Firefox, Thunderbird ugyanaz, mint Win alatt, az aMSN is már-már tökéletes, még a kisebb csicsázásokat is képes kezelni. Ráadásul nem fog kéthetetne lovak miatt újratelepítésért sírni. Belőlük tényleg elégedett Ubi-felhasználó válhat. Ha meg valami irományt kell összeállítani, arra ott az OpenOffice. Sokaknak másra nem is kell a gép. Sőt, a felhasználók egy jelentős részének - főleg a nőknek - igen tetszenek ezek a kis beépített játékok, amik pl. Ubiban alapból vannak. Na most ha velük megismertetnénk az Ubit, gyanítom jó eséllyel pozitív lenne a véleményük róla.
Aztán amit még lehetne tenni: iskolákban rendszerint jópár kísérletező kedvű tanulót lehet találni. Akinek módja és pénze van rá, lehetne pl. egy tagozatos osztályban szétosztani egy csomag Ubuntu cd-t. Ha nekünk kell állni, akkor azért ez költséges, szóval 1-2 Istvánba belekerül, főleg ha a külcsínyre is adunk - pl. nyomtatott vagy lightscribe-bal megírt cd - de nem kizárt, hogy így megtalálhatunk osztályonként 2-3 leendő Ubi-felhasználót. :-)
Ami meg a közben felvetett másik problémát illeti: való igaz, ami elterjedt, arra a piac le fog csapni. De szerintem egyáltalán nem kell féltenünk az Ubuntut. Hogy miért nem? Végülis a teljes Open-Source mozgalom, Linuxszal meg mindennel együtt ebben, a multik által uralt környezetben kapott szárba. Az OpenOffice úgy hódít egyre nagyobb teret - nem csak Linuxon! - , hogy mellette a MS dollármilliókat öl bele az irodai programcsomagába. Linuxon meg főleg nem kell félni attól, hogy a pénzes szoftverek elcsalják a felhasználókat az ingyenes szoftoktól. Egyrészt a mostani Linuxosok nagy része az a fajta vérbeli opensource-párti, aki akkor is megmarad ezen ingyenes szoftok mellett, (szóval az alap felhasználói bázis az megmarad), másrészt meg egyáltalán nem biztos, hogy a fizetős termékek annyival jobbak legyenek. Mint ahogy pl. egy OpenOffice sincs lemaradva a MS Office-tól (Már ami az otthoni, hétköznapi használatot illeti. Sőt, van, amiben felül is múlja. A szövegszerkesztője több helyen is kényelmesebb és logikusabb, mint a Word.) Szóval lesznek pénzes programok, de az ingyenes alternatívákat sem kell féltenünk. :-)