tenkes Nem. A közösségi fórumokon valóban elterjedt ez a tévhit, de ez nem igaz – a swappiness=1 egyáltalán nem akadályozza a zRAM használatát!
Érdemes tisztázni, hogyan működik a memóriakezelés a háttérben, hogy pontosan lásd, miért jó ez a beállítás.
Mi a különbség a zRAM és a fizikai SWAP (lemez) között?
A zRAM NEM egy lassú háttértár: A zRAM a fizikai RAM-od egy elkülönített, szupergyors része, ami tömörítve tárolja az adatokat. A processzor (CPU) villámgyorsan tömöríti/kitömöríti az adatokat, így a rendszer úgy látja, mintha sokkal több RAM-od lenne.
A swappiness értéke (0-100): Ez az érték nem azt adja meg, hogy futtatható-e a zRAM, hanem azt, hogy a Linux kernel mennyire agresszívan próbálja meg átmozgatni az inaktív memórialapokat a RAM-ból a SWAP-területre, amikor a fizikai RAM kezdi elérni a kapacitása végét.
Miért nem ütközik a swappiness=1 a zRAM-mal?
A zRAM-nak saját prioritása van (PRIORITY=100 a scriptünkben). A Linux kernel mindig a legmagasabb prioritású swap eszközhöz nyúl először.
A swappiness=1 azt jelenti a kernelnek: "Ameddig csak lehet, tartsd az adatokat a nyers, tömörítetlen RAM-ban. Csak akkor kezdj el tömöríteni a zRAM-ba (vagy kiírni lemezre), amikor a RAM szinte teljesen megtelt!"
Ez a létező leggyorsabb viselkedés, mert megelőzi, hogy a rendszer feleslegesen tömörítgessen adatokat a háttérben, amikor még bőven van szabad, tömörítetlen RAM-od.
