GorkhaanGorkhaané a pont, úgy nagyjából.
Ablakkezelő, az ami az ablakjaidat kezeli. Tehát az a valami ami őket egy "dobozba" teszi. (Tehát keretbe rakja őket és ellátja őket valamilyen címsorral.) Alapból Gnomeban ez a Metacity, de választható a Compiz is, ez machinálja az ablakaidat speciális efektusokkal/torzításokka/térhatásokkal. Akkor most miért van az, hogy a GnomeLook-os Metacity témákat használhatod, amikor compizod van? Mert alapesetben a Compiz a Metacity szabványai szerint elmentett ablak témákat képes megjeleníteni. (Természetesen beállítható, hogy más milyen szabványú ablakkeret témákat jelenítsen meg, ilyen pl. az Emerald.)
A Gnome, KDE, Xfce azok ASZTALI KÖRNYEZETEK. Azaz egy rakás program összeségei. Ebben benne van egy vagy több alapértelmezett ablakkezelő, valamilyen dokk vagy panel, és rengeteg ajánlott/alapértelmezett program feladatokra. (Pl. GNOMEban Nautilus az alapértelmezett fájlböngésző.)
Tehát ellenpéldák pl. a Fluxbox, Openbox és társaik. Ők csak ablakkezelők. Ezért van az, hogy mivel Compiz is és Fluxbox is ablakkezelő, így nem használhatsz Fluxbox-szal compizt, mert eleve a kérdés hülyeség, hogy lehet-e.
Még van egy fontos pont. Ez pedig a felhasználói felülete az adott felhasználói programoknak. Ez az, hogy mi van az ablakkereten belül. Ez már az adott programtól függ, konkrétan attól, hogy melyik toolkit könyvtárat használták, amikor leprogramozták őket. Közismertek pl. a GTK (ezt használja a GIMP, meg a legtöbb GNOME-os alkalmazás), a Qt (ezt használja a legtöbb KDE-s) és végül a Tcl/Tk (ezt használja az aMSN). Tehát ha keverve használsz alkalmazásokat, ezért tűnnek egyesek úgy, mintha kilógnának a sorból. (Pedig az ablakkeretük stimmel.)
------
Szerkesztés: Most nem néztem át, de van egy olyan érzésem, hogy ez nincs így egyértelműen leírva az ubuntu.hu-s dokumentációkba, így valóban félreértésekhez vezethet.