Kezdetekben vala itthon a C64, még osztrákiából monitorral, meg kazettával (sőt általános isiben még C16 és +4 is). Ezt a játék hevében apám egyszer megitatta egy pohár sörrel. Mondanom sem kell nem tett jót neki. Érdekes módon felemásra romlott a gép: hsználni lehetett, de a játékok nem akartak elindulni. Így elkezdtem megismerkedni a Basic V2 rejtelmeivel.
Aztán sikerült beszerezni egy ütött-kopott 386DX + EGA monitor + Dos6.22 Win 3.1 összeállítást.
Ezt követte 1997-ben egy K6-os: na itt kezdtem a különcködést, igaz eleinte csak finoman. Mindenki Win95-ölt, én bevállaltam egy NT4.0-t. Ekkoriban valaki már emlegette nekem a Linuxot, de nem mertem belevágni, és annyira nem is keltette fel az érdeklődésemet.
Aztán egy ismerősöm mesélt az OS/2-ről, főiskolán azt is használták. Ekkortájt (1998) a PC World egy CD mellékletén elérhető volt a 4.0-ás verzió. Hát kipróbáltam, és beleszerettem. Ezután egyre ritkábban használtam Win-t. Végül már le is gyalultam, hogy ne foglalja a helyet. Így egyre nyitottabb lettem az ablakokon kívüli világra, de a Linuxot valamiért még mindig idegennek éreztem. Aztán egy másik sztech magazin mellékletén jelent meg egy kis egyfloppys Linux, a disztró nevére már nem emléxem. Grafikus felülettel, internetböngészővel. Na ez volt az első találkozásom a Linuxal. Ezután próbálkoztam egy Suséval, de nem sikerült összebarátkoznunk.
Közben egyszer volt szerencsém találkozni egy halom Mac-el is egy megyei újság szerkesztőségében. Nagyon tetszett. Szép vegyes halom volt, és már akadt köztük néhány PowerMac is. Az egyik újságíró fikázta is az otthoni Win95-ösét, hogy mennyire logikátlan a Mac-hez képest.
Az idő haladt, a technika fejlődött, a K6 kezdett kevés lenni, a Warp kezdett elavulni, én meg épp elszegényedtem.
2005-ben egy barátom segítségével szert tettem egy használt PII-re, nagyon baráti áron. Ez élményteliablakokkal jött haza. Egy darabig maradt így, majd megkapta a Warpot is.
És eccercsak a kezembe akadt újra egy Suse telepítő, ha jól emléxem a 7.3. Félredobva a korábbi emlékeket ráuszítottam, és szép lassan lecseréltem először csak a wint, majd a warpot is. Szép apránként összebarátkoztunk. Egy aranyos sztori is volt vele: beruháztam egy kábelinternet előfizetésre, jött a szaki, hogy be üzemeli: hagytam neki. Összedugdosta, bekapcsolta, aztán a bootolásnál majd' elájult, hogy Linux, ezt ő inkább rám bízza... Aztán meg csak lesett, hogy milyen egyszerűen életrekelt az internet...
Jól használható volt, de sajnos a gép gyengusz volt, és a KDE-től sem voltam igazán elragadtatva, így nem igazán voltam elégedett a dologgal. Elkezdtem kutani, keresgetni az inteneten és ráakadtam a Gnome-ra, és az Ubuntura. Először csak a Live CD-n ismerkedtem a 6.10-el. Aztán tavaly nyáron jött az új masina. Erre már a 7.04 került, és azóta szépen frissül az újabb kiadásokra. És most így jó a gépnek is, meg nekem is. Ha meg probléma akad, akkor a megoldást megtalálom itt a fórumon, vagy a levlistán. Kell ennél jobb support? ;-)
És asszem hamarosan eljön az ideje, hogy megbarátkozzak a konzollal. És megismerkedjek a parancsokkal, mint anno a régi szép doszos időkben :-P