ez a post azért elég szánalmasra sikerült.. :)
az ilyennek nem az utolsó pillanatban kell nekiállni, bár gondolom erre már rájöttél. Programozás során a lényeg, hogy ne ess pánikba, ezért tudni kell dekomponálni a feladatot. Nézzük a konkrét példádat. Alapvetően nincs különbség a csetes program meg a te feladatod között. Nem húzom a szót a lépések a következők:
1) Irsz egy "Hello World" kódot és lefordítod, futtatod, az első siker meglesz
2) Utána nézel ennek a message queue-nak és 2db sima progi között átküldesz egy "hello" üzenetet
3) Kitalálod a következő struktúrájú kommunikációs protokollt: {címzett, parancs} a parancs bool, 0 ha felszáll 1, ha leszáll, ezt az üzit fogja küldeni a központ
4) Megirod a rendszer üzleti logikáját, vagyis a KOZPONT: random másodpercet vár, majd megnézi az adott repülő bool változóját, azt negálja és elküldi az üzenetet. Több gép esetén random sorsolod melyik géppel akarsz foglalkozni, de ezt majd később
ROPCSI: tudnia kell üzenetet fogadni, eldönteni neki szól-e az üzenet, ha igen végrehajtani a feladatot, magyarul kiirja a terminálra, h "1-es gép felszállt"
(Ha nagyon belejössz megirhatod a komm. visszafele is, h a gép megerősíti, hogy sikeresen leszállt, illetve, ha kifogyott az üzemanyag, vagy bomba van a gépen, akkor kényszerleszállásra nyom egy request-et, egyébként örülj, h nincs több reptér mert ugye milyen dolog az, h egy központ körül keringenek a gépek)
5) Ha ez is megvan akkor már csak kidobod a röpcsi cuccait egy osztályba, aztán utánanézel hogy megy a többszál kezelése, ez is pár sor, és az egyes szálakban példányosítod a röpcsi osztályt. Aminek a konstruktorában azért jó, ha van vmi, amivel bejelentkezik a központhoz(elküldi a nevét)
Na, sztem ennyi, szóval fel a fejjel...