Sziráki TamásKét út van. Ami látszik, és ami nem. A játékot nem csak a felszínen játsszák. Ám minél jobban belebonyolódunk az összeesküvésekbe, annál kevésbé látjuk a valóságot. Az ember egyszerű lény, magas intelligenciával. Épp úgy önző, mint bármelyik másik faj. Ha nem így lenne, idáig sem jutott volna. Ám hosszú távon saját intelligenciánk és állati önzőségünk párosa lehet a vesztünk, ezért meg kellene tanulni egyszerűbben gondolkodni.
Ez nem politika. Ez pszichológia. Állati pszichológia. Mert az ember állat. Kezes lesz, ha megvakargatod a hasát, de ha valaki azt súgja a fülébe, hogy csak kihasználod, megharapja a kezed. Mert azt hiszi, felsőbbrendű, és fél attól, hogy irányítani fogják. Holott épp így veri magát láncra.
Az emberek többségét úgy ugráltatják, mint a kutyákat. Azt mondják neki, a pénz a fontos. És mivel mindenki ezt mondja, és ezt is tapasztalja, a pénz lesz számára a fontos. Hajtani fog, gürizni, amíg bele nem hal. Mindezt a szabadsága érdekében, ami már akkor elveszett, amikor erre a világra jött, és elkezdte megtanulni a szabályokat.
Új rend? Először azt kellene tisztázni, mit akarsz? Vannak emberek, akik szabadságot akarnak. Mások pénzt és hatalmat. Megint mások azt, hogy emberek szabadságát korlátozzák a "jó ügyért".
El kellene már felejteni ezt a sok marhaságot, és rá kellene jönni, hogy itt nem a szabadság, a gazdagság, vagy a jog a tét. Hanem lassan a túlélés.
Az ember pitiáner politikai csatározásai és falánksága közepette pusztul a Föld. A világ, ahol élünk. Miért? Mert emberek szabadságról, jólétről, gazdaságról és gazdagságról áradoznak, önti magából a média a fényt, a fejlődést és a hatalmat, holott az emberiség lassan belefullad a mocsokba, amit maga köré teremtett.
El kellene dönteni, mi a fontos.
A pénz? Tömjük őket tele, és küldjük a Holdra, hadd rágcsálják a vágyaikat.
A gazdaság? Építsenek gyárakat ezerszám, pusztítsák el a világot és távozzanak vele együtt.
A vallás? Istenükhöz vágyakoznak, hát miért nem térnek vissza hozzá?
A múlt? Váljanak eggyé vele, és térjenek oda, ahol a múlt van. A föld alá.
A nemzet? Beltenyészet? Zárjunk ki mindenkit, aki nem hozzánk tartozik csak azért, mert más? Biztos út a pusztulásba, hát járják csak végig.
A háborúk? Küzdjenek, amíg végül csak egy marad. Majd kövesse ő is elhunyt társait.
Vagy az élet? Az az önmagát igazoló rendszer, amely megadatott. Ami lehetőséget nyújt a boldogságra, hogy a végtelen sötétség egyetlen jelentéktelen pillanatáig élvezhessük. Azok, akiknek az élet fontos, törődnek a saját sorsukkal, és tudják, a saját sorsuk a másokétól függ. Azok tudják, hogy tanulni és tanítani fontosabb, mint törvényeket hozni, és azokat kényszerrel betartani. Akik életet adnak és boldogságot, azok kapjanak jutalmul életet és boldogságot!
Nem szeretem a politikát, sem a pénzt, sem a hatalmat, sem a vallásokat, sem a vakbuzgalmat. Önző állat vagyok, aki a saját élete és boldogsága érdekében életet és boldogságot akar adni.
Talán lesz hely az ilyeneknek is az "új rendben".
