DcNdrew"A szocializmust elb*szták a hozzá nem értéssel, és az elvekhez való görcsös ragaszkodással."
Egy fenét. Szó nem volt elvekhez való görcsös ragaszkodásról. Mármint '56 után.
Ha kellett, új gazdasági mechanizmus született, ha kellett, adórendszer. Ha épp arról volt szó, akkor a kommunizmus építésének újabb lépcsőjeként engedélyezték a gmk-k működését.
A szocializmust a központi tervgazdálkodással b@szták el, meg azzal, amit itt már emlegettek fentebb, a versenyképtelen ipar erőltetésével. Kiadták a jelszót, a vas és acél országa leszünk. Csak éppen vasércünk és energiánk nem volt hozzá. Plusz még ezer faktor, de nem ez az a fórum, ahol ezt meg kéne tárgyalni.
"De akik rendesen, egyszerűen éltek, azoknak nem volt annyi bajuk, mint ma."
KMK-ról hallottál? És azzal együtt egy olyan kifejezésről, hogy kapun belüli munkanélküliség?
Mindenkinek volt munkahelye, persze. Sőt, a munkanélküliséget büntették. Gondolom, nem kell nagyon mélyen fejtegetni, hogy mit okoz az, ha nem a szükséges, hanem az előírt létszámot foglalkoztatod. Ma elég egy titkárnő, akkor volt ugyanerre a feladatra legalább 4-5. Egy tudott gépírni, a másik gyorsírni tudott, a harmadik főzte a kávét és iktatta az iratokat, a negyedik meg eljárt a kiszállásokra a főnökkel, mert jól tudott szopni.
Természetesen vállalati sofőr vitte őket, miután a rendész (akkoriban még így hívták a biztonsági őröket) bevéste a nagykönyvbe, hogy xx-yy autó kimegy. A második rendész bevéste egy másik nagykönyvbe, hogy kik mentek el és pontosan mikor, majd a harmadik rendész felnyitotta a sorompót. Soroljam még? A vállalatok veszteséget termeltek, de nem számított, jól éltünk a hitelekből.
Aki egyszerűen élt, az úgy élt, mint ma. Akinek viszont egy kicsit többje volt és esetleg meg tudott volna engedni magának egy külföldi nyaralást, jobb autót, nagyobb lakást stb-stb. az mind-mind szívott.
Az akkori "létbiztonság" kamatait fizetjük vissza most is, az ország gazdasági teljesítménye helyett újabb hitelekből, sajnos.
